Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Viszonylagos késéssel, az utolsó negyedévben kezdtek el reagálni a magyarországi fogyasztók a begyűrűző válságra: egy ideig egyáltalán nem mérsékelték költéseiket, az év végére azonban már fordult a kocka. A napi fogyasztásra szánt összeg decemberben csupán 1,3 százalékkal nőtt, ami volumenben csökkenést jelent - derül ki a GfK Hungária felméréséből.
A visszaesés alapvető oka nem is a begyűrűző krízis, a trendek ugyanis már 2006 óta adottak voltak, a válság pedig csak ezeket erősítette fel - hangsúlyozta Dörnyei Otília, a GfK Hungária ügyfélkapcsolati igazgatója a piackutató társaság tájékoztatóján. Például az idén is folytatódik az élelmiszerre költött összeg arányának 2006 óta tartó növekedése.
A vásárlási hajlandóságot egyébként az általános bizalomvesztés mellett két további elem, a devizahitelek törlesztőrészleteinek drasztikus emelkedése és a betéti kamatok év végi megugrása is visszavetette. Utóbbi magyarázata, hogy a vonzó banki ajánlatok a fogyasztás felől a befektetések irányába terelték a jövedelmeket.
A napi fogyasztási cikkeken belül az alapvető élelmiszerek közül tejre, feldolgozott hústermékre költünk érezhetően kevesebbet, de csökkent a csokoládé, a kekszek, a kávé és a tea iránti kereslet is. Ragaszkodunk viszont a sajtokhoz, joghurtokhoz, nem mondunk le a száraztésztákról, az égetett szeszekről és a borokról sem. Mindemellett jóval többet költünk macskaeledelre, ám a legjobban a chips forgalma ugrott meg az utolsó negyedévben. A bolttípusok közül a legnagyobb forgalom-visszaesést a legolcsóbb árkategóriát képviselő hipermarketek és diszkontok könyvelhették el, a nyertesek eddig a drogériák és szupermarketek. A GfK szerint a jövőben az a bolttípus válhat győztessé, amelyik új vásárlót tud szerezni, a költés fokozására ugyanis nincs reális esély.
