Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
"Pokoli felfordulás van a világban, amelyre emberemlékezet óta nem volt példa" - kezdte Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) pénteki ülésén nyitó felszólalását. A kormányfő leginkább arra hívta fel a figyelmet, hogy a munkavállalói és munkaadói oldalnak össze kell fognia, és akkor a kormány el fogja fogadni közös javaslataikat. A lényeg annyi, hogy bármilyen elképzelés szülessék, az egyszerre legyen rövid és középtávon is előnyös, a javaslatok nem veszélyeztethetik az államháztartást, és egy adócsökkentés mellé mindig rendeljenek kiadáscsökkentő tételt is.
A szakszervezeteknek összességében két problémájuk volt: a nyugdíjrendszer átalakítása és a cafeteria megadóztatása. Leginkább az utóbbi miatt hördült fel a teljes munkavállalói oldal, részint mert az a komplett turizmusra és vendéglátásra is komoly negatív hatást gyakorol, részint pedig azért, mert a béren kívüli juttatások de facto a nettó bérkiáramlás részét képezik, vagyis a cafeteria adóztatása egyértelműen nettó bércsökkenést eredményez majd. Több szakszervezeti vezető is kinyilatkoztatta, hogy a magánszemélyek különadóját nem kellene eltörölni.
A munkaadói oldal meglepő hevességgel reagált a szakszervezetek hozzászólásaira. "Kedves munkavállalói oldal, ébresztő" - mondta Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke, hozzátéve, hogy ez a válság sokkal súlyosabb, mint ami a reakciókból kitűnik. A kormány javaslatára áttérve Rolek szerint a beígértnél sokkal nagyobb arányú átalakításra lenne szükség: nyolc-tíz százalékkal kellene mérsékelni a munkára rakódó terhek mértékét, mert ez az a szint, amit már megérez a gazdaság.
Demján Sándor, a VOSZ elnöke szerint az OÉT jelenlegi formájában nem tudja ellátni feladatát. A versenyszféra szakszervezetei teljes mértékben hiányoznak, pedig ennek kellene túlsúlyban lennie. Demján emellett azt javasolta, hogy a termelő szektorokban csökkenjenek a járulékok, de radikálisan, ha kell, 15 százalékponttal. Később a többi szektorban is lejjebb lehet vinni a járulékszintet. Annak érdekében, hogy a magyarországi bankok likviditása megoldott legyen, célszerű volna a társasági adó kulcsát a pénzintézetek esetében öt százalékra vinni - a VOSZ elnöke szerint -, hogy a bankjaink anyavállalatai ide irányítsák likvid tőkéjüket. Veres János pénzügyminiszter ezt a tervet megfontolandónak tartotta.
Az persze más kérdés, hogyan lehetne ezt keresztülvinni. Egyrészt az unióban nem lehet 12 százaléknál alacsonyabb adókulcsot alkalmazni, másrészt az is ellentétes a közösségi joggal, hogy szektorális adókedvezményt adjon - ez elvileg azt is meggátolná, hogy csak a termelővállalatok járuléka csökkenhessen. Adott esetben átmenetileg be lehetne iktatni a rendszerbe olyan társasági adóalapot szűkítő tételt, amelyet épp a pénzügyi szektor tud alkalmazni, ezáltal a ténylegesen fizetendő társasági adó csökkenthető. A cafeteria megadóztatása már most elég gyenge lábakon áll, legalábbis Gyurcsány viszontválaszában azt mondta: világos, hogy ez kritikus kérdés és új megoldást kell keresni. Az OÉT következő ülésének egyetlen témája lesz a miniszterelnök javaslata szerint: a kiadáscsökkentés lehetséges módozatai.
