Az összesen 1800 milliárd forint összegű, a reálgazdaságot élénkítő állami beruházás leginkább azon építőipari cégek számára jelent majd egyértelmű esélyt az életben maradásra, amelyek nem épületek kivitelezésével foglalkoznak. Az 1800 milliárd forint összesen 636 projekt finanszírozását teszi lehetővé, amelyek 2010 végéig indulhatnak el. Ez nagyjából megegyezik az éves szintű építőipari beruházások értékével, vagyis elvileg az állam biztosítja az idén és jövőre az építőipari cégek teljes bevételének felét. Kérdés, ez hogyan oszlik majd el a szektoron belül.
Az 1800 milliárd forint több mint felét ugyanis két terület viszi el, a közlekedés és a környezetvédelem. A közlekedés önmagában több mint ezermilliárd forinttal részesül a tortából, közte például a négyes metró 261 milliárd forintja vagy a Szajol-Püspökladány vasútvonal felújítása 140 milliárd forintból. Az összesen 134, közlekedésfejlesztést célzó beruházás között 26 olyan található, amely több mint tízmilliárd forint értékű.
Ezeknek a projekteknek a jó része ráadásul már elindult vagy az első háromnegyedében fog elindulni. Egy nagyobb beruházás marad csak 2010-re, a Budapest-Lőkösháza vasútvonal korszerűsítése százmilliárd forintért. A környezetvédelem területén összesen 90 projekt vár megvalósításra, ezek közül tízmilliárd forintos érték felett nyolc beruházás van. Ezek indulása széles sávban mozog, van, amelyik már elindult, de olyan is akad, amelyik csak 2010 második felében kezdődhet.
A többi, leginkább épületek, esetenként közterek felújítását, építését célzó beruházásra összességében jóval kevesebb jut, mint a teljes keret fele, vagyis jóval kevesebb mint 600 milliárd forint. Összességében az épületek felépítését, felújítását célzó állami megrendelés egy-egy évre kevesebb mint a harmadát teszi ki annak a beruházási értéknek, amelyet a teljes építőipari szektor produkál az épületek kivitelezése során. Ehhez képest az úgynevezett nem épület kivitelezésre még a 2005-ös csúcsot jelentő 973,8 milliárdnál is sokkal többet költ az állam.
