Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az adómódosítás során mintegy 800 milliárd forintra rúg majd az átalakítások összege - mondta el Veres János pénzügyminiszter a tegnapi kormányszóvivői tájékoztatón. Idén a változások hatása a költségvetésre nullszaldós lesz, jövőre nagyjából tízmilliárd forint marad a lakosságnál. Az átalakítás az idén nagyságrendben 130 milliárd, jövőre 740 milliárd forintot mozgat meg - tette hozzá a miniszter.
Idén júliustól - a jelenlegi 1,7 millió forintról - 2,2 millió forintra emelkedik a személyi jövedelemadó alsó sávhatára, ezzel párhuzamosan az adójóváírás rendszere is átalakul némiképp: 1,5 millió forintig lesz elérhető teljes összegében - szemben a mostani 1,25 millióval -, mértéke 19 százalék, legmagasabb összege pedig 11 340 forint helyett 11 970 forint lesz. Ennek fényében a kifutása is jelentősen módosul: míg jelenleg 2,7 millió forintnál vezetődik ki a rendszerből, addig júliustól ez 3,552 millió forintnál történik meg. A különadó megszűnik - az alsó kulcs viszont egy százalékponttal, 19 százalékra, a felső kulcs két százalékponttal, 38 százalékra emelkedik -, ami Veres szerint 110 ezer magánszemélyt érint kedvezően.
Szintén az idén, de csak szeptembertől lesz a családi pótlék és az anyasági segély az összevont adóalap része, adóterhet nem viselő járandóságként. Ez azt jelenti, hogy bizonyos jövedelem felett már adózni kell utána, hiszen az emelt összeg hamarabb csúszik át a magasabb kulcsba. (Hasonló a helyzet már most a nyugdíjakkal: aki nyugdíj mellett dolgozik, annak az adóalapjába beleszámítják a nyugdíj összegét is adómentes juttatásként.) A jövedelemadót érintő, még az idén hatályba lépő rendelkezések hatása összesen negyvenmilliárd forint plusz lesz a lakosság szempontjából. Emellett 30 milliárd forintot tesz ki a családi pótlék és az anyasági segély adóalapba vonása.
Nagy lesz az adminisztráció
Az évközi módosítások körébe tartozik még a munkát terhelő járulékok öt százalékpontos mérséklése - a minimálbér duplájáig -, ami az idén 81 milliárd forintot hagy a munkáltatóknál. Az önfoglalkoztatók esetében a vállalkozói járulék mértéke is csökken: 1,5 százalékponttal kell majd kevesebbet fizetni.
A járulékcsökkentés kevésbé, a jövedelemadó módosítása azonban komolyabb adminisztratív feladatokkal jár majd. Amellett, hogy mind a sávhatáremelést, mind az adójóváírást át kell alakítani, a szeptemberi adóalap-korrekciót is végre kell hajtani. A tervezést is módosíthatja, ha a munkáltatók tömegével próbálják majd átrendezni a bérkifizetéseket, például adott esetben többhavi bért is később, július elseje után fizetnek ki egy összegben, immár alacsonyabb terhekkel.
Jövőre tovább emelkedik a jövedelemadó sávhatára, hárommillió forint lesz, de az adójóváírás rendszere már nem változik. Életbe lépnek viszont a kedvezmények szűkítését célzó módosítások: csak a családi adókedvezmény marad meg, az összes többi megszűnik. Emellett az adómentes természetbeni juttatásokat is megadóztatná a kormány. Ezt már tavaly pedzegették, akkor 11 százalékos egészségbiztosítási járulékot szerettek volna a juttatásokra tenni, ám ezt az Országos Érdekegyeztető Tanács mereven elutasította (végül a teljes adócsomagot visszavonta a kormány). Jövőre viszont nemcsak 11 százalékos járulékot, hanem jövedelemadót is kivetnének a most még adómentes juttatásokra - a természetbeni juttatásokat alapesetben most 54 százalékos adó terheli. Nem változna ugyanakkor az igénybe vehető kedvezmények összege, például az üdülési csekket továbbra is a minimálbér erejéig lehetne igénybe venni.
Kevesebb eszköz az adóalap szűkítésére
Jövőre általános lesz a járulékok csökkentése, vagyis a teljes bérre lesz érvényes a 27 százalékos terhelés. Ezzel párhuzamosan a rehabilitációs hozzájárulás a háromszorosára emelkedne - a 492 ezer forintot annak kell megfizetnie, aki húsz főnél több alkalmazottal működik, és nem foglalkoztat megváltozott munkaképességű dolgozót. Ez utóbbit is figyelembe véve a járulékok átrendezése összesen 280 milliárd forinttal könnyíti meg a munkáltatók terheit.
A társaságok jövőre a társasági adóban is tapasztalhatnak változást: a négyszázalékos különadó eltörlése mellett 19 százalékra emelkedik a 16 százalékos adókulcs. Megmarad ugyanakkor a tízszázalékos kedvezményes adókulcs az ötvenmillió forint alatti cégek számára. A cégeket érintő intézkedésekből összesen 208 milliárd forint tehercsökkenést tesz ki a különadó megszűnése, az adóemelés és az adóalap-korrekciók viszont 170 milliárd forintos tehernövekedést eredményeznek. Az adóalapot szűkítő tételek közül viszonylag kevés marad meg: a fejlesztésitartalék-képzést, a kkv-szektor számára elérhető beruházási kedvezményt és a gyorsított értékcsökkentést hagynák meg. Ez azt jelenti, hogy például a veszteségelhatárolás és a céltartalékképzés kedvezménye megszűnne, mint ahogyan a kedvezményezett részesedéscsere, a jogdíjak és kamatjövedelmek után sem lehetne igénybe venni. Vagyis a Magyarországon átfolyatott offshore-pénzek valószínűleg eltűnnek.
Ingatlanadó, átmeneti idővel
A kormány nem tett le az ingatlanadó bevezetését célzó terveiről. Elvileg 2011-től indulna el, másfél éves átmeneti idővel - mondta Veres. A tervek szerint kétféle kedvezményt is beillesztenének a rendszerbe: a jövedelemadót fizető magánszemélyek például az ingatlanadó felével mérsékelhetnék a jövedelemadót. A 62 évet elért nyugdíjasok számára pedig egy 12-13 ezer forint összegű kedvezményt vezetnének be, vagyis akinek ez alatti lenne az adója, annak nem kell megfizetnie, akinek e fölötti, azt terhelné az adó. A 12-13 ezer forint úgy jön ki, hogy átlagosan ekkora összeget tesz ki ma a magánszemélyek kommunális adója - többek között ennek helyébe tervezné bevezetni a kormány az értékalapú ingatlanadót.
Egyelőre még nem dőlt el, milyen jövedékiadó-köteles termékek ára emelkedik majd három, illetve hét százalékkal. Erről még egyeztetnek a szereplőkkel Veres szerint. Annyi bizonyos, hogy az áfaemelés 120 milliárd forintot hoz az idén a büdzsének, jövőre pedig 245 és 40 milliárd forint lesz az áfaemelés és jövedéki adó emelésének hatása.
