Magyarország a leginnovatívabb a simliskedésben - jelentette ki Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója kedden a versenyképességi évkönyv bemutatása kapcsán. A kiadványból - amely tavaly augusztusi zárása miatt a szeptembertől érezhető válság hatását még nem tartalmazza - kiderül, hogy a magyar gazdaság általános versenyképességi mutatói romlottak 2007-hez képest. Ez az ország saját hibájából adódik, mert a környező államok, illetve azok, amelyek Magyarországgal egy fejlettségi szinten voltak, lehagyták Magyarországot, azok pedig, amelyek fejletlenebbek - Románia és Bulgária -, közelebb kerültek.
A részmutatók persze differenciáltak, vagyis egyes mutatók javultak - ilyen az infrastruktúra. A legnagyobb visszaesés a kormányzati hatékonyságban volt tapasztalható: ebben szerepet játszott a túlzott deficit miatt életbe léptetett megszorítás, a munkát terhelő magas adószint és az adóelkerülés, de a gazdasági teljesítmény mutatónál is Magyarország az utolsó. A mutatók közül az etika és a morál romlása különösen aggasztó. A magyarországi vállalkozások etikai magatartása annyira rossz, hogy ennél már csak a román és bolgár cégek produkálnak pocsékabb mutatókat - ez 2007-ben is így volt, de a tendencia csak romlott. Zuhant az adófizetési morál is. Ráadásképpen a korrupciós mutatókban is rontott az ország.
A gazdasági válsággal kapcsolatban Drajkó László, a Microsoft Kft. ügyvezető igazgatója megjegyezte: Magyarország legnagyobb versenyelőnye, hogy húsz éve hozzá vagyunk szokva, hogy ellenszélben focizzunk. Mihályi Péter közgazdász szerint a kormány két döntése, vagyis a járulékcsökkentés és az uniós pénzek "kiszórása" könnyen visszafelé sülhet el. Ez ugyanis csak bérinflációt indít el, hiszen aki eddig dolgozott, az többet fog kérni, aki meg nem dolgozott, az később se fog. Vagyis nem a járulék felől kell megoldani a foglalkoztatás kérdését, hanem a szociális rendszert, a munkáltatás teljes szabályozását kellene átalakítani - mondta Mihályi.
