- Az informatikai szektort mennyiben érinti a válság okozta visszaesés?
- Általánosságban, főleg világviszonylatban egyértelműen érezhető a hatás, ezeket a költségeket is visszaveszik a cégek, mert nem kapcsolódik a termeléshez. Ugyanakkor a Nav N Gót annyira nem viseli meg, mert a piaca nagyon széles, vagyis az alacsony penetrációjú országokban rejlő tartalékok valamelyest kompenzálják a visszaesést.
- A költségtakarékossági kényszert mennyire tudná a saját javára fordítani a szektor?
- Ez akkor képzelhető el, ha a cégek hajlandóak áldozni a hatékonyság növelésére, de ez hosszú távú döntés kérdése, és én nem hiszek a hirtelen váltásokban. Vagyis ha valaki egy fejlesztési koncepciót hajt végre, azt a döntést már korábban meghozta. A valódi előny az, hogy ha fenn tudunk maradni, akkor a válság elmúltával valószínűleg kevesebb lesz a versenytárs.
- Az állam és a vállalati szféra együttműködése elengedhetetlen a válság túlélésében, de mi a legjobb, amit az állam tehet?
- Keretet kell adnia, megfelelő környezetet kell biztosítania, de ne avatkozzon be, ne vásároljon. Hosszú távon kell biztosítania, hogy a szektor megállja a helyét, mert a rövid távú, taktikai lépések versenytorzítóak lehetnek.
- Milyen keretet kellene adnia a magyar államnak?
- Tudásalapú gazdaságot kellene építeni az oktatási rendszerre, hogy rendelkezésre álljon a megfelelő számú, magasan képzett munkaerő. Mindezt persze versenyképes áron. Ma ez nincs meg, adott esetben az Egyesült Államokban is hasonló költségekkel tudnánk fejlesztéseket végrehajtani.
