Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Nem véletlen, hogy a dunántúli nagyvárosok jelentős részének még nincs elfogadott költségvetése, hiszen a gazdasági válság miatt az idén minden korábbinál bizonytalanabbak mind a bevételek, mind a kiadások. A legtöbb helyen csak azt tudni, hogy jelentős megszorításokra, intézménybezárásokra és leépítésekre lesz szükség a hiány kordában tartása érdekében, illetve hogy év közben várhatóan módosítani kell a büdzsét. A lapunknak nyilatkozó egyik megyeszékhelyi alpolgármester szerint bűvészmutatvány lesz egyszerre kezelni az állami támogatások és a helyi adóbevételek csökkenését, forrást biztosítani, illetve lendületet adni a vállalkozásoknak és kezelni az egyre súlyosabb szociális gondokat.
Az idén mintegy 32 milliárd forintos költségvetésből gazdálkodó Pécsett a gondokat tetézi, hogy 2010-re, amikor Európa kulturális fővárosa lesz, egy sor nagyberuházást is meg kellene valósítani, miközben központi forrásokból - a különböző normatívák csökkentése miatt - több mint 1 milliárd forinttól esnek el. A város idei hiánya várhatóan megközelíti a 8 milliárd forintot - sokkal rosszabb lenne a helyzet, ha az elmúlt évben nem sikerült volna értékesíteni számos ingatlant (csupán a spanyol ingatlanfejlesztőktől több mint 6 milliárd folyik be a város kasszájába). A 2009-es költségvetés készítői pontokba szedve fogalmazták meg a fő feladatokat: az intézményrendszer átalakítása mellett csökkenteni akarják az indítható osztályok számát az általános és a középiskolákban, várhatóan megszüntetik a központi menzát és nonprofit kft. működteti majd az egészségügyi intézményeket. Elkezdődött a folyamatban lévő beruházások, felújítások felülvizsgálata, átütemezése is, a gazdasági társaságok, alapítványok, egyesületek és egyéb szervezetek támogatását pedig a felére csökkentik. A helyi adók módosítása is napirenden van, ám lehet, hogy erre csak 2010-ben kerül sor.
A kaposvári önkormányzat sincs túl rózsás helyzetben: nemcsak az eladósodással kell megküzdenie, hanem azzal is, hogy a somogyi megyeszékhely az idén a tavalyinál 716 millió forinttal kevesebb központi támogatást kap. Eközben például az intézmények energiafelhasználási költsége több mint 170 millió forinttal nő, a közétkeztetés áfakörbe sorolása pedig 65 millió forintos többletköltséget okoz. Mint Szita Károly polgármester bejelentette, az elvonások ellenére előrehozzák azt a mintegy 12 milliárd forintos beruházási programot, amelyben többek között intézmények és utak felújítása is szerepel. Kaposváron úgy vélik, ezzel is lendíthetnek a helyi gazdaságon - igaz, a városban iskolabezárás, illetve az intézményrendszer átalakítása is napirenden van.
Szombathely még karácsony előtt elfogadott költségvetési koncepciójában egy olyan, a bevételi és a kiadási oldalt egyaránt érintő intézkedéscsomag szerepel, amely 2009-ben lehetővé tenné a nullszaldós működést. Ennek egyik legfontosabb eleme a gazdaság élénkítése. A vasi megyeszékhelyen abban bíznak, hogy adókedvezményekkel a jelenlegi helyzetben is sikerül befektetőket csábítani a javuló infrastrukturális adottságokkal rendelkező városba, a területek előkészítése már el is kezdődött. Erre nagy szükség is van, hiszen a prognózisok szerint a térségben mintegy 4-5 ezer munkahely sorsa bizonytalan (a költségvetési koncepcióban egy 250 millió forintos szociális alap létrehozása is szerepel). Mindemellett az önkormányzati hivatalokat is érintő átszervezésbe kezdenek, az iskolafelújítási programba pedig helyi vállalkozókat terveznek bevonni. A város 2008-as költségvetési hiánya várhatóan 1,8 milliárd forint lesz, szemben a tervezett 1,6 milliárd forinttal.
A székesfehérvári városvezetés azon dolgozik, hogy különböző kedvezményekkel miként tudna új lendületet adni a térség gazdaságának. Ez az elvonások és az egyre nagyobb szociális feszültségek közepette nem lesz egyszerű feladat, ráadásul 2009-ben az iparűzési adóból és az ingatlanértékesítésből származó bevételek is csökkenek majd. Az biztos, hogy az önként vállalt feladatokat át kell tekinteni és várhatóan meg kell rostálni - közölték lapunkkal a városházán. A város azt szeretné, ha a rendelkezésre álló uniós forrásokat vagy azoknak legalább egy részét termelő beruházások megvalósítására fordíthatnák.
Győr helyzetét ugyan sok magyar önkormányzat irigyli - csupán az Audi több mint 6 milliárd forintnyi iparűzési adót fizetett az elmúlt év első felében -, de a gazdasági válság itt is érezteti hatását. Borkai Zsolt polgármester szerint az iparűzési adóból származó bevétel várhatóan 20-30 százalékkal csökken ebben az esztendőben, ami 4 milliárd forint körüli kiesést okozhat, miközben a szociális kiadások jelentősen emelkednek. Az önkormányzat ettől függetlenül nem akar lemondani azokról a nagyberuházásokról, amelyekről már korábban döntött: elkezdődik az új Mosoni-Duna-híd építése, a Széchenyi tér és a Barátság park rekonstrukciója, valamint a hulladékgazdálkodási program megvalósítása is. Mindemellett a 2009-es büdzsében is arra törekszenek, hogy a város megfelelő pénzügyi tartalékokkal rendelkezzen az előre nem látható gondok megoldása érdekében.
