Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az Alkotmánybíróság tegnap alkotmányellenesnek minősítette a luxusadóról szóló törvényt. A testület több beadványt tárgyalt összevonva, amelyek a luxusadóra vonatkoztak. A kifogások nem azzal voltak összefüggésben, hogy a jogszabály egyfajta vagyonadót vetett ki a magánszemélyekre és később a társaságokra, hanem arra vonatkoztak, hogy az adó alapja és kiszámítása esetleges, ráadásul azzal kapcsolatban jogorvoslatra sincs lehetőség.
A luxusadó alapja az úgynevezett számított érték, amely előre meghatározott feltételek alapján áll össze. Az érték az ingatlan elhelyezkedése - megye, város, település, utca - alapján differenciálódik. Az adót az önkormányzatok kivetés útján határozzák meg és szedik be, a kivetett adó mértéke ellen pedig nincs helye fellebbezésnek. Az Alkotmánybíróság szerint veszélyezteti a jogbiztonságot a mesterséges, a piaci árral összhangban nem álló értékmeghatározás és az, hogy ezt nem is lehet bíróság előtt vitatni.
A hatályos jogrendszerben jelen van az értékalapú adóztatás: a vagyonszerzési illeték megállapításakor ugyanis a forgalmi érték ötven százaléka jelenti az adóalapot. Ebben az esetben azonban a forgalmi érték a vagyonszerzés pillanatában, és ami még fontosabb, egyedileg megállapított értéket jelent. Ezzel szemben a luxusadóban az általános kategóriák alapján megállapított számított értéket csak kismértékben befolyásolhatja az adott ingatlan egyedi állapota, értéke.
Emellett a beadványok egyikében azt is aggályosnak tartották, hogy a luxusadó csak az önmagában százmillió forintot meghaladó értékű ingatlanokra vonatkozik, vagyis az egy tulajdonban lévő ingatlanok összértékére nem. Ez azért problémás, mert a jogszabály preambuluma szerint az adó célja, hogy az adózók anyagi helyzetükhöz mérten arányosan járuljanak hozzá a közteherviseléshez. Márpedig az csak helyrajzi kérdés, hogy valakinek egy százmilliós vagy két ötvenmilliós ingatlana van.
A luxusadó eltörlése egyetlen önkormányzatot sem kényszerít majd arra, hogy újragondolja a gazdálkodását. Az adóból lényegében csak Budapest jutott említésre méltó bevételhez, idén év végéig várhatóan 150 millió forint folyik majd be. A határozat szerint a kihirdetéstől veszti hatályát a törvény, vagyis elvileg az idén még meg kell fizetni azt. Az évenként befolyó luxusadó nem akkora összeg, hogy bármilyen befolyással bírjon a költségvetés tervezésére - tájékoztatta lapunkat a fővárosi önkormányzat sajtóosztálya. Sajnáljuk, hogy az Alkotmánybíróság döntése révén meghiúsult az igazságos közteherviselést célzó egyik elem - mondta Pichler Ferenc, a Pénzügyminisztérium kabinetfőnöke. Arról még nincs döntés, hogy a kormány újrafogalmazza a jogszabályt vagy sem, de az bizonyos, hogy indokolt egy ilyen típusú adó - tette hozzá.
Az elmúlt években egyébként többször is szóba került az általános értékalapú ingatlanadó bevezetése, legutóbb tavaly ősszel vérzett el az országgyűlés előtt a javaslat. Ha hinni lehet a kormány adótörvényekkel kapcsolatos elképzeléseinek, akkor jövőre átfogó módosításokra is hajlandó lenne, amibe beleférhet az általános vagyonadó bevezetése is.
