Magyarország ma épp azt nem tudja megcsinálni, amit a többi európai állam tesz, vagyis a hiány terhére állami kihelyezésekkel pörgetni a gazdaságot. Miután az államháztartás hiányát sikerült valamelyest csökkenteni, az nyilvánvaló, hogy nem lehet ismét szabadjára engedni, vagyis pillanatnyilag semmilyen mozgástér nincs - mondta Oszkó Péter, a Deloitte Magyarország elnök-vezérigazgatója az MKB Vergődés vagy kilábalás című konferenciáján. Amellett, hogy a források minél hatékonyabb elosztására kell koncentrálni, az adórendszeren csak kisebb változtatásokat lehet végrehajtani. Az ugyanis semmilyen körülmények között nem járható út, hogy a GDP három-négy százalékának megfelelő adócsökkentést vigyen keresztül a kormány. Annak a manapság népszerű elképzelésnek sincs realitása, hogy csak a feketegazdaságban működőknek kellene megfizetniük az adókat, és a költségvetés pozitív egyenlegű lenne, mert egyszerűen nincs ennyi pénz a rendszerben - hangsúlyozta Oszkó.
Arra azonban már most is lehetőség nyílik, hogy a döntéshozók elgondolkodjanak azon, mire lehetne a felszabaduló forrásokat fordítani egy-két év múlva. Érdemben csökkenteni kell az újraelosztást, mert az utóbbi évek taktikája, amikor is a terhelést egyik oldalról a másikra tologatta a kormány, nem vezet sehová. Egy szintre kellene hozni, és le kellene szállítani az adóterhelést (főleg a munkabér, az osztalék vagy a vállalkozásokat terhelő adók, járulékok közötti különbséget kellene felszámolni). Ennek alacsony kulcsú jövedelemadót és jövedelemalapú, de egyféle társasági adót kellene jelentenie. Emellett a munkáltatót és a munkavállalót egyaránt érdekeltté kell tenni, hogy ne legyen zsebbe fizetés, vagyis ne csak a minimálbér vagy a minimálbér duplája után adózzanak.
Persze ahhoz, hogy az elosztás mértéke csökkenjen, meg kell teremteni a költségvetési hátteret is. Erre szolgálhat a kiskapuk és előjogok megszüntetése. Itt Oszkó az evát néven is nevezte mint megszüntetendő és versenytorzító adónemet. Emellett nem kellene ódzkodni a vagyonadó vagy az ingatlanadó kiterjesztésétől sem. Annál is inkább lenne ennek létjogosultsága, hiszen az alacsony mértékű, adott esetben egykulcsú jövedelemadózás mellett éppen ezek az adók teremtenék meg a progresszivitást a rendszerben.
