Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Ez a válság Csaba László szerint nem hasonlítható az 1929-eshez, mert most csak pénzügyi megráz-kódtatást élünk át. Demján Sándor szerint azonban a tulajdonlás hiányára vezethető vissza a válság.
Ma nincs olyan válság, mint 1929-1933-ban, nem is beszélhetünk válságról, csak pénzügyi megrázkódtatásról - mondta Csaba László, a CEU professzora tegnap az MKB által szervezett, Vergődés vagy kilábalás című konferencián. Egyáltalán nem lehet összehasonlítani az akkori mechanizmusokat és a kormányzati intézkedéseket sem. Ugyanakkor a professzor arra is rámutatott, hogy ma nem a likviditási a legfájóbb probléma, hanem a bizalmi. Vagyis nem újabb forrás kell, mert az efféle pénzpumpálás csak stagnáláshoz vezet - szögezte le. A piacról ki fognak hullani azok, akik korábban túlzott kockázatot vállaltak, vagyis nem szükséges a túlzott állami beavatkozás - mondta, hozzátéve: a gazdaságban eleve vannak bizonyos védelmi mechanizmusok, így a lisszaboni célkitűzéseknek megfelelően a foglalkoztatottság Európában elérte a hetven százalékot, a húsz százalékkal leértékelt euró az exporton javít, az olajár pedig zuhan.
A bizonytalanság el fog múlni egyszer, Magyarországon azonban más a helyzet, ami egyszerre jelent szerencsét és szerencsétlenséget - Csaba László szerint. Szerencse, hogy a pénzügyi kultúra annyira fejletlen, hogy a befektetésekkel kapcsolatos problémák egyáltalán nem jelentkeznek, ugyanakkor a 2006 óta tartó fiskális politika miatt sebezhetővé vált az ország.
Kevésbé volt szabatos Demján Sándor, a TriGránit elnöke. Szerinte a válság azért alakult ki, mert a rendszerből eltűntek a tulajdonosok, és helyüket a döntéshozásban a rövid távon hasznot leső menedzserek vették át. A probléma ma a vállalatok egymás közti bizalmával van, a bankok ebben a játszmában ugyanis csak közvetítő szerepet játszanak.
A vállalkozó szerint alapvető szemléletváltásra van szükség, átfogó reformokra, mert "Győzikéből nem lehet űrhajóst képezni és analfabétákból kommunikációs szakembereket". Nagykoalícióra volna szükség, de az érzelmileg megosztott országban ez kivitelezhetetlen. Emellett Demján szerint a munkának nincs hitele, "lóhúsdiplomákra" vágynak az emberek, túl sok az értelmiségi, különösen a szociológus és pszichológus, és csak félmillió ember végez termelőmunkát. A gyógyuláshoz termelés kell - mondta, majd előadását az általa baktériumeffektusnak nevezett tétellel zárta: "Az emberiség úgyis feléli mindenét és elpusztítja önmagát".
