Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Elvi jelentősége volt a múlt hét pénteki energetikai konferenciának Azerbajdzsánban, érdemi döntések nem születtek a Nabucco-projektben érdekelt államok részvételével tartott tanácskozáson. Gyurcsány Ferenc kormányfő népes kísérettel - többek között Mosonyi György Mol-vezérigazgatóval megerősítve - vett részt a találkozón, ahol energiapartnerséget ajánlott a Kaszpi-tengeri térség, az Európai Unió és Oroszország számára. Szakértők szerint a Nabucco-projekt szempontjából létfontosságú, hogy az Egyesült Államok, illetve az EU kapcsolatai is rendezettek legyenek a másik energiaszállítási útvonalban (Déli Áramlat) érdekelt orosz partnerrel.
A bakui energiafórumon a felszólalók kifejezték készségüket az energetikai együttműködés iránt (bár a Nabucco elnevezést csak kevesen ejtették ki), ugyanakkor többen is az előkészítés felgyorsítására figyelmeztettek. Gyurcsány Ferenc beszédében azt emelte ki, hogy fel kell tárni a szélesebb alapon való együttműködés lehetőségeit a Kaszpi-térségbeli államokkal, például a kőolaj-finomítói kapacitások bővítéséhez való technológiai hozzájárulásban, de ide sorolta az oktatást és a kutatást is. Indoklása szerint a kapcsolatok szorosabbra kötése feltétlenül érdeke az uniós partnereknek, mivel látni kell, hogy a Kaszpi-térségbeli államoknak most sem okoz gondot a kitermelt energiahordozó értékesítése. A tanácskozáson felvetette továbbá, hogy az Európai Unió aktívan, befektetőként vehetne részt a Nabucco létrehozásában, tekintettel a csökkenő energiaárak miatt visszafogottabbá váló beruházási intenzitásra.
A fórumon zárónyilatkozatot fogadtak el, amelybe végül bekerült a Nabucco neve is. Ezt eredetileg nem tervezte szerepeltetni a résztvevők egy csoportja: köztük az azeriek sem. Ilham Alijev azeri elnökkel folytatott kétoldalú találkozóján Gyurcsány Ferenc nyilvánvalóvá tette, hogy ebben az esetben Magyarország nem írja alá a záródokumentumot.
