Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A korábbi évek tapasztalatai alapján szombaton kellene kihirdetni az adótörvényeket - így, 45 nappal az év vége előtt lehet ugyanis garantálni, hogy januártól a jelentős mértékű adóátalakításokra is fel lehessen készülni. Ehhez képest az országgyűlés előtt lévő adócsomagok jelenleg részletes vitára bocsátásra várnak, a terv szerint november utolsó hetében szavazhatnak a módosítókról a képviselők. Vagyis a zárószavazásra december első hetében kerülhet sor, és csak ezt követően lehet kihirdetni az új szabályokat. Ez azt jelenti, hogy több módosítás csak februártól léphet hatályba.
Az egyszerűsítést célzó változások januártól, a fehérítést, szigorítást célzók pedig csak februártól lesznek érvényesek. Az eleve csúszásra ítélt csomag (pontosabban kettő, mert két törvénybe foglalva sikerült ezt-azt visszahoznia a kormánynak a visszavont eredeti javaslatból) így nem is tartalmazhatott átfogó, éves elszámolásra épülő adóátalakítást. Vagyis eleve nem lehetett volna jelentős módosításokat eszközölni például a társasági adó esetében - ilyen volt az eredeti javaslatban az adóalap korrekciós tételeinek megnyirbálása vagy a különadó eltörlésével együtt tervezett, két százalékpontos adóemelés is.
A költségvetés összeállításakor a Pénzügyminisztérium eleve a februári hatálybalépéssel számolt, ami leginkább az adóügyi eljárások esetében jelenthet kevesebb bevételt egy januári hatályba lépéshez képest. Itt egy sor olyan kemény szankciót tervez ugyanis a kormány, amelynek az idén még nyoma sem volt. A legdurvább ezek között az, ha egy kereskedőt azért bírságolnak meg, mert tisztázatlan eredetű árut forgalmaz. Ebben az esetben a bírság mértéke az áru értékének negyven százaléka is lehet. A számlaadás elmulasztása pedig húszszázalékos bírságot vonhat maga után, ami megegyezik a számla összegének áfatartalmával.
