Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Magyarország brüsszeli elmarasztalásra számíthat akkor is, ha a jelenleg hatályos termékdíj-szabályozást a parlament előtt levő módosítóval javítja ki, ugyanis az továbbra is ütközik az uniós alapelvekkel - állítják iparági érdekképviseleti szervek. Ha Brüsszel ismét diszkriminatívnak ítéli a szabályozót, a palackozó és kereskedelmi csomagolást használó cégek nagyjából húszmilliárd forintot perelhetnek vissza az államtól, nem számolva a brüsszeli bírságot.
A szervezetek szerint a termékdíj-szabályozás (beleértve a módosításokat is) már nem a környezetvédelemről, hanem az adózásról szól. A lobbiszervezetek negyedik éve próbálnak megszabadulni az italospalackokra és kereskedelmi csomagolóanyagokra kivetett extra zöldadótól, ugyanis az már előre látszott, hogy a szabályozás nem csökkenti a kibocsátott eldobható műanyag csomagolás mennyiségét, ám az érintett gyártó és kereskedelmi cégeknek adminisztrációs terhe (50 lépésben, 136 adatlappal) jelentősen megnőtt, miközben az adóterhelés a kis- és közepes vállalkozásoknak elviselhetetlenné vált.
Az országgyűlés előtt lévő tervezetet a parlamenti szakbizottságok ugyan nem tartották jónak, ám mégis vitára alkalmasnak találták. A szakértők szerint viszont ahelyett, hogy a szaktárca az iparágaknál hagyná a termékdíjadót, hogy mikroszinten oldják meg a környezetterhelő csomagolóanyagok visszagyűjtését, a módosítással indokolatlanul növelik a közterheiket, miközben a környezetvédelmi problémakör megoldatlan marad.
A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara tegnapi nyilvános szakmai fórumán Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára elmondta, vissza kell állítani a termékdíj-szabályozásban a 2005 előtti állapotot. Krisán László, a VOSZ kereskedelmi és szolgáltató szekciójának elnöke szerint a probléma az, hogy a szakmai javaslatokat a környezetvédelmi kabinet nem hallgatta meg és a középszintű bürokrácia megakadályozta, hogy a jogszabályba beépüljenek az épkézláb javaslatok.
Az is kiderült, hogy maga a kormány is adóként kezeli a termékdíjat, a palackokra és kereskedelmi csomagolóanyagokra kivetett terheket. A Pénzügyminisztérium például közölte a gyártói szervezetekkel, hogy 2009-ben minimum 8,7 milliárd forinttal számol ebből, amibe a gyártók belementek volna, hiszen ezzel az összeggel szemben egy második verzió is élt, 16 milliárdos bevétellel számolva. Miközben arról folyt a vita, hogy ezt a szabályozót inkább mindenki lenyeli, mert 2009 tavaszán a Környezetvédelmi Minisztérium is át akarja írni a teljes termékdíj-szabályozást, a szaktárca titokban a B verziót nyújtotta be a kormánynak, amelyet a kabinet lényegében titokban fogadott el.
