Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Ma reggel egyeztet a kormány a köztisztviselői és közalkalmazotti érdekképviseletekkel a hiánycsökkentő lépésekről. Hivatalosan még nem mondták fel a 2007-ben kötött, a 2009-es béremelésről szóló megállapodást, de nincsenek illúzióim - kommentálta a Napinak a bejelentést Fehér József, a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezetének főtitkára. Véleménye szerint elfogadhatatlan, hogy a bérbefagyasztás mellett még a 13. havi fizetést is felfüggesszék vagy eltöröljék, az ugyanis nem pluszjuttatás, hanem egy kifizetés technikai megoldása - a közszféra dolgozói nem 12, hanem 13 részletben kapják meg az évi bérüket. A megígért négyszázalékos béremelés pedig azért elengedhetetlen, mert a KSH adatai szerint a közszféra átlagkeresete reálértéken ma csak a 2003-as szintet éri el. A tervezett intézkedés nyomán pedig 670-680 ezer ember esik el mintegy nyolcszázaléknyi béremeléstől - ez a közszolgáltatások, az oktatás, az egészségügy teljes szétverésével lenne egyenlő, mivel már eddig is jelentős volt a bizonytalanság és a romló kereseti lehetőségek miatti elvándorlás - mondta a főtitkár, aki szerint nem lehet az elmúlt évek elhibázott döntéseit csak e dolgozókkal megfizettetni. Mindenképpen tárgyalnának a kormánnyal a lehetséges megoldásokról. A közszolgálati intézményektől és az ott dolgozóktól már nincs mit elvonni, hacsak nem akarja felmondani, teljesen lenullázni a kormány ezeket az adóforintjaink fejében köteles állami szolgáltatásokat - véli Varga László, a Szakszervezetek Egyeztetési Fórumának (SZEF) elnöke. A SZEF ezért haladéktalanul kezdeményezi az egységes közszolgálati sztrájkbizottság tevékenységének felújítását, hogy a szükséges tárgyalások mielőbb megkezdődhessenek. A Liga Szakszervezetek ugyancsak hasonló felhívást tett közzé - hozzátéve: hajlandóak a minimálbérről és az országos bérajánlásról szóló tárgyalásokon a válsághoz mért kompromisszumos megállapodást kötni a kormányzattal és a munkáltatókkal, ha cserében erősödhetnek a munkavállalói jogok. Az állami kiadáscsökkentéshez pedig elsősorban az országgyűlési és önkormányzati képviselők számának csökkentését, a pártfinanszírozás tisztázását, valamint a parlamenti képviselők adómentes juttatásainak megszüntetését javasolják.
