Összesen 103 milliárd forint lesz az idén a kiadáscsökkentés mértéke - mondta Veres János pénzügyminiszter egy tegnapi, hírügynökségeknek tartott sajtótájékoztatón -, ami 0,4 százalékponttal csökkenti az idei hiánycélt, vagyis az a GDP arányában 3,8 százalék helyett 3,4 százalék lesz. A lefaragás több tételből tevődik össze: a legnagyobb tétel, 57 milliárd forint a fejezeti egyensúlyi tartalékból származik, húszmilliárd forint pedig a központi egyensúlyi tartalékból. A munkaerő-piaci és a kutatástechnológiai alapnál öt-ötmilliárd forint karcsúsításról határoztak, a maradékot az uniós társfinanszírozásnál szedte össze a tárca: itt 16 milliárd forinttal költ majd kevesebbet a költségvetés.
A tárgyalások eredményeképp a kormány megszerezte a szükséges parlamenti támogatást ahhoz a törvényjavaslathoz, amely a közpénzügyi és intézményi szabályozásból és az ellenzéki pártok (az SZDSZ és a Fidesz) 2009-re és 2010-re meghatározott költségvetési plafonra vonatkozó javaslataiból áll össze - közölte tegnap az MTI szerint Veres János. A 103 milliárd forint kiadáscsökkentés az államháztartás pénzügyi és eredményszemléletében egyaránt megjelenik majd. Az elvonás következtében az Államadósság Kezelő Központnak kevesebb állampapírt kell kibocsátania, ez az összeg az ÁKK közlése alapján 200 milliárd forint (a részletekről lásd írásunkat a 13. oldalon). A pénzügyminiszter emellett újságírói kérdésre azt felelte: az IMF kész továbbra is segíteni a magyar kormányt. A forint árfolyamának ugyanakkor azonnal konkrét - jóllehet, átmenetinek bizonyuló - támaszt jelentett az a példátlan megállapodás, amelyet a Magyar Nemzeti Bank kötött az Európai Központi Bankkal (ECB). Ennek értelmében az MNB az ECB ötmilliárd euró értékű hitelkeretére támaszkodva egynapos futamidejű FX-swap rendelkezésre állást vezet be, hogy eurolikviditást nyújtson a magyarországi bankoknak.
Az IMF az uniós tagországok közül utoljára Nagy-Britanniának nyújtott hitelt, még 1976-ban (Magyarországon kívül egyelőre most is csak a nem EU-tag Szerbia és Ukrajna kért eddig segítséget a jelenlegi helyzetben). Az IMF beavatkozásának lehetősége mindenesetre közrejátszhatott abban, hogy a Standard & Poor's negatív figyelőlistára vette a nála BBB+ besorolású szuverén magyar adósságbesorolásokat - a kilátások már eddig is negatívak voltak, a most bejelentett felülvizsgálat eredményét még az év vége előtt közli az S&P.
