Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
- Miért volt elengedhetetlen a polgári törvénykönyv újraírása?
- A jelenleg hatályos törvénykönyv közel fél évszázados, csak a rendszerváltozás óta több mint ötvenszer alakították át jelentősen, emiatt működőképes. Felmerült, hogy most, amikor a piacgazdaság kialakításán túl vagyunk, újragondoljuk, milyen polgári törvénykönyvre van szükségünk. Át lehet gondolni, milyen prioritásokat tartalmazzon az új Ptk.: a gyengék védelme, a versenyképesség növelése, a szerződéses szabadság minél erőteljesebb biztosítása vagy épp a technikai vívmányok nyújtotta lehetőségek figyelembevétele. Ezeknek az elveknek a mentén újítottuk meg a törvényt: a régi Ptk. azon rendelkezései, amelyek helytállóak és jók, megmaradtak, kiegészült a törvénykönyv a bírói gyakorlattal, ami kedvező a jogalkalmazók számára, be kellett építeni az uniós szabályokat, nemzetközi jogi tendenciákat.
- Mekkora hányad marad meg a régiből? Annak mik a prioritásai az újakhoz képest?
- A szerződéses szabadság elve már ott is érvényesült, itt nyomatékosabbá válik. A fogyasztóvédelem most erőteljesebb hangsúlyt kap, a gondnokságra vonatkozó szabályok radikálisan változtak. Terjedelme is változik, az új Ptk. tartalmazza a családjogi törvényt is.
- Miért épp ezzel egészítették ki? Volt szó más törvény beépítéséről is: a Gt.-ről és az ingatlan-nyilvántartásról.
- Önmagában az nem vívmány, hogy egy másik törvényt beépítünk, az a cél, hogy ahol valóban van olyan összetartó elem, amely miatt indokolt az egy kódexben kezelés, ott ez megtörténjen. A családjog esetében ez egyértelmű. A társasági törvény esetében több problémát is felvetett a beépítés kérdése. A társasági törvény például hat-nyolc évente újraíródik, utoljára 2006-ban újult meg. Tehát betennénk a Ptk.-ba egy olyan joganyagot, ami nem ugyanolyan stabil, mint az egyéb területek. Ráadásul ha benne van a Gt., miért nincs benne a szövetkezeti törvény? Nehéz meghúzni a határt. Az ingatlan-nyilvántartással más a helyzet, arra egyszerre vonatkozik eljárási és anyagi szabály. A Ptk. eleve csak az anyagit venné át, tehát rögtön kettévágná a törvényt, ez senkinek sem célja.
- Ha hatályba lép az új jogszabály, mennyiben lesznek könnyebb helyzetben a magánszemélyek és a vállalkozások?
- Bekerült egy sor szabály, amely olyan dolgokra vonatkozik, amelyek eddig is léteztek, szabályozatlanul. Ilyen például a lízing és a faktoring. A szabályozás diszpozitív, vagyis a felek eltérhetnek a Ptk.-ban leírttól, az csak mintául szolgál. Ugyanez a helyzet a versenyeztetéssel: a jogszabály a kötelező versenyeztetést ismeri, ilyen a közbeszerzés. Előfordulhat viszont, hogy egy vállalkozó is verseny útján szeretné kiválasztani a partnereit. Erre nincs szabály jelenleg, erre is hoz diszpozitív lehetőségeket az új javaslat. Teljesen új elem lesz a bizalmi vagyonkezelés. Ennek lényege, hogy egy vagyon, vállalkozás tulajdonosa megbíz valakit a vagyon kezelésével úgy, hogy a kezelés ideje alatt a tulajdonosnak beleszólása nincs, esetleg a hozadékból részesül. Tipikus példa, ha valaki ellen büntetőeljárás indul és zárolják a vagyonát: akkor is szétfolyhat a vagyon, ha a vádlottat végül felmentik. Más példa: ha valaki olyan tisztséget tölt be, amely összeférhetetlen az adott vagyon kezelésével. De kézenfekvő az öröklés során is, amíg az örökös nagykorú nem lesz vagy ha az örökös szellemi fogyatékos.
- Az elektronikus ügyintézést, nyilvántartást hogyan szabályozná az új Ptk.?
- Egyrészt a szabályozást úgy kell megoldani, hogy az elektronikus és a hagyományos ügyintézésre egyaránt vonatkozzon, és ez nemcsak a hivatali, hatósági kapcsolatra érvényes, hanem a vállalkozások közötti ügyletekre is. A másik oldal, ha a szabályozás kifejezetten arra van tekintettel, hogy az ügyintézésnek elektronikus útja van: az alapítványok működésére vonatkozó szabályozásnál például utal a jogszabály arra, hogy hasonló eljárást kell alkalmazni, mint a cégeknél.
- Mikorra várható, hogy az új Ptk. magával húz más jogszabályokat is, amelyeket szintén újra kell írni?
- Már most is van egy ilyen hullám, elkezdtük az új Ptké. előkészítését, ez a jogszabályt életbe léptető törvény. Ez tartalmazni fogja a Ptk.-hoz tartozó átmeneti szabályokat, benne lesznek azok a szabályok, amelyek módosítják a jogrendszer valamely elemét a Ptk. miatt. Ez pedig hatással lesz más szabályokra is. Persze ezzel csak akkor lehet foglalkozni, ha a Ptk.-t elfogadják; valószínűleg 2009 elején kerül a parlament elé, de természetesen a két törvény együtt lép hatályba 2010-ben. Ha más törvényeket is módosítani kell, más tárcákkal is egyeztetünk, hisz nem cél egyetlen tárca törvényalkotási jogát sem elvonni.
