Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Tíz év tervezgetés, egyeztetés és csiszolgatás után az idén ősszel kezdte tárgyalni az országgyűlés az új polgári törvénykönyvet, amely 2010-től lép hatályba. Az országgyűlés hétfői ülésnapján a Fidesz javaslatára ugyanakkor elhalasztották a jogszabály általános vitáját, mert az ellenzéki párt szerint az túl elhamarkodott lenne, a törvény tele van hibával. Az alkotmányügyi bizottság elnöke, Csiha Judit ugyanakkor lapunk kérdésére azt válaszolta, nem lesz érdemi változás a korábbi tervekhez képest. Vagyis jövő héten folytatják és lezárják az általános vitát, s a törvényt még az idén megszavazza a parlament. Arra a kérdésre, mi a garancia arra, hogy a hétfői szavazás után - ahol az összes ellenzéki státusú párt a Fidesszel szavazott, az SZDSZ is - később átmegy majd a törvény, Csiha úgy reagált: ez csak politikai ügy volt. Az ellenzéki párt két elemmel kapcsolatban fejtette ki ellenérzését, az egyik a bejegyzett élettársi kapcsolat szabályozása, amely szerintük degradálja a házasság intézményét, a másik pedig a gyűlöletbeszédet érintő passzus. A jogszabályba bekerült egy utalás a gyűlöletbeszéddel kapcsolatban, a Fidesz szerint viszont ez ügyben meg kellene várni az Alkotmánybíróság döntését is az ide vonatkozó törvényről. Csiha szerint azonban ezt a kérdést lehet módosítani utólag is, az egész törvényt felesleges csúsztatni.
A még érvényes jogszabály felett egyébként igencsak eljárt az idő, hiszen 1957-es bevezetése óta kétszer esett át komoly ráncfelvarráson, 1977-ben és a rendszerváltáskor. Emellett a rendszerváltás óta is ötven nagyobb és számtalan apró módosítás történt a szövegben. A rendszeres toldozgatás egyáltalán nem használt a törvénynek, amelyből ráadásul teljes egészében kimaradtak olyan, ma már nélkülözhetetlen elemek, akár a lízing vagy a faktoring fogalma, akár bármiféle utalás a digitális világra.
A korszerűsítés mellett - amelybe persze nemcsak a lízing és az elektronikus ügyintézés fogalmai tartoznak bele, hanem adott esetben a regisztrált élettársi kapcsolatra vonatkozó szabályozás is - a jogszabály egy a magyar törvényalkotásban egyelőre nem túl gyakori elvet is követ, ez pedig a keretszabályozás. Az új Ptk. nem konkrét és részletekbe menő szabályokat ír elő, hanem egyfajta alapot, keretet határoz meg.
Az egyes szerződések esetében például nem részletezné a Ptk. a különböző kontraktusfajtákat, csak az alapvető követelményeket rögzíti, legyenek a felek magánszemélyek vagy társaságok, szervezetek. Ennek az az előnye, hogy így nem kell folyton módosítgatni a Ptk.-t, a részletszabályokat ugyanis más, speciális törvények tartalmazzák - például a Gazdasági társaságokról szóló törvény. A keretjellegű jogszabályalkotás másik nyilvánvaló előnye: nem lesz áttekinthetetlenül hosszú a szöveg. Ez azért sem elhanyagolható, mert a keretjellegű normaszöveg maga 390 oldal.
Az átláthatóság érdekében - az igazságügyi tárca célja az volt, hogy bárki számára érthető és áttekinthető legyen a törvény - hét kötetbe csoportosították az egyes szabályozásokat, ezek a könyvek téma szerint különülnek el; praktikusan, ha valakit egy problémakör érdekel (például az öröklésre vonatkozó szabályok), akkor azt egy helyen meg is találja, nem kell átnyálazni hozzá több száz oldalt.
