Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Nem probléma, ha három év után továbbállnak a járulékkedvezményre, -mentességre számító vállalkozók az elmaradott, ezért speciális programokkal támogatásra szoruló térségekben, a lényeg az, hogy az ott lakók újra bekerüljenek a munka világába - mondták lapunknak szocialista országgyűlési képviselők a segélyezési rendszer idén őszre ígért átalakítási koncepciójáról. Amit éppen azért ért kritika, mert nem köti le hosszabb időre, mint az új munkahely után járó járulékmentesség három évére a tőkét, így annak nem áll majd érdekében a tevékenység folytatása a kedvezményes időszak lejárta után. Az MSZP szerint azonban a legfontosabb az, hogy a leszakadó térségekben az emberek ismét munkatapasztalatot tudjanak szerezni - jelenleg ugyanis ez az egyik legfőbb akadálya a munkahelyteremtésnek.
A rendszer átalakításának célja, hogy a segélyekre csak a koruknál, egészségi állapotuknál fogva tényleg rászorultak legyenek jogosultak. Ennek érdekében egy szigorú feltételrendszert kell bevezetni, amiben csak a munkát igazolhatóan szerezni nem tudók maradnak a segélyezettek között. Nagy súlyt kapnak az önkormányzatok, amelyeknek a közmunka lehetőségét kell biztosítaniuk. Ezen túl a Munkaerő-piaci Alap, illetve más források hatékonyabb felhasználását is célba vették.
A képviselők szerint változtatni kell a segélyek és a munkabérek arányán, mert ez most nem ösztönöz munkavállalásra. Azonban nem a segélyek összegét csökkentenék, hanem a bérszintek - például a minimálbér emelésével való - növelése teheti ismét vonzóvá a munkát.
Arra azonban a frakciótagok sem tudják a választ, hogy ezek a változtatások hogyan hatnak majd a segélyezési rendszert életformaszerűen használókra. Nincs csodaszer - mondják -, csak hosszú távon lehet változást elérni, például az oktatáson keresztül, ám szerintük már az is ösztönző lehet, ha a munkába álló szomszéd jár elöl jó példával.
