Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Bejött, amitől a cégvezetők leginkább tartottak: azt még lenyelnék, hogy a kormány a különadó eltörlését némi társaságiadókulcs-emeléssel kompenzálja, ám az adóalap-korrekciós tételeknél várható változások biztosan kiverik a biztosítékot. A lapunk birtokában lévő, a kormány jóváhagyását még nem bíró adócsomag-javaslatban ugyanis alaposan megtizedelnék az adóalap-csökkentő tételek számát. A vállalkozások a jövőben nem vehetnék figyelembe például az iparűzési adót, ami László Csaba, a KPMG adópartnere szerint egyenesen adóemelésként fogható fel. Kiesnek a körből a nem realizált árfolyam-különbözethez tartozó korrekciós lehetőségek. Míg a kisebb vállalkozások nem jönnek ki jól az olyan módosításból, amelyik a munkanélküli foglalkoztatása alapján érvényesíthető kedvezményt ütné ki. A civil társadalomig gyűrűző hatása lehet annak, hogy az adomány miatti kedvezményt sem lehet majd figyelembe venni az adóalap meghatározásakor - ha a kormány, majd a parlament jóváhagyja a javaslatokat. A kapott jogdíj felét sem lehetne már levonni. Ezt egykor az offshore-cégek itt tartására iktatták be, amikor a külön nekik fenntartott kedvezményes társasági adókulcs - uniós kötelezettség miatt - megszűnt. Ha ez a módosítás hatályba lép, ezek a társaságok jó eséllyel továbbállnak, ami költségvetési bevételkieséssel jár - állítja László Csaba. Továbbra is le lehet majd vonni az elhatárolt veszteséget, és megmarad a fejlesztési tartalékképzés kedvezménye, valamint a kétéves gyorsított értékcsökkenési leírás. A változások miatt előállhatnának olyan esetek, amikor a vállalkozást kettős adóztatás sújtaná vagy éppenséggel duplán megúszná az adófizetést. Az előbbire példa a követelések értékvesztése, az utóbbira az értékcsökkenési leírás. Ezek kivédésére átmeneti szabályokat tartalmaz az adócsomag.
Zara László adószakértő ennél is messzebb ment volna. Az adózási kerekasztal munkájában is részt vevő szakember a teljes korrekciós kört megszüntetné. Emlékeztetett arra is, hogy a kerekasztal 20 százalékos társasági adókulcsot javasolt. Véleménye szerint így csak toldozgatás történt - és ezt gondolja a csomag egészéről is. A kormány nem komplexen kezelte szerinte az adórendszert. A járulékoknál nem mert akkorát lépni, mint amit a kerekasztal javasolt, a jövedelemhez kapcsolódó kedvezményeknél is félmegoldást választott azzal, hogy beléptetné a 30 százalékos korlátot, megtartva az adócsökkentésként érvényesíthető 100 ezer forintos maximális keretet (most összegszerűen határozza meg a törvény egyes kedvezmények korlátait, ez megszűnne jövőre).
A fehérítés érdekében javasolt változásoknál Zara nem látja, hogy történik az ellenőrzés. A házipénztárra már korábban is születtek szigorító intézkedések, ám szerinte azt nem ellenőrzik a hatóságok. Az APEH nyakába mindenesetre újabb szépszámú feladatot zúdítana a kormány, az egyik ilyen szerint általánossá tennék az adóbecslés lehetőségét. Az adóhatóság "vélelmeket" állapíthatna meg például arról, hogy mennyi élőmunka kell egy épület felhúzásához, legfeljebb mennyi anyagból, mennyi energia felhasználásával. Ebből kell kiindulni a bérterhek számításánál. A vállalkozás természetesen vitathatná az APEH becslését, de akkor neki kell bizonyítania, miért az eltérés a kétféle költségstruktúrában. Zara szerint ez egy életképtelen ötlet, átlagokat nem lehet ráhúzni egy-egy esetre.
