Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az osztalékadózás esetleges változtatásáról még nem röppentek fel híresztelések, de a szocialisták még a koalíciós kormányzás idején osztották azt az elvet, hogy közelíteni kell a munkajövedelmek és a tőkejövedelmek adóterhelését. Jelenleg a magánszemélyeknek 25, illetve 35 százalék adót kell fizetniük az osztalékágon kivett jövedelmek után (a tőzsdén viszont 10 százalékkal megúszható az adófizetés), míg a jogi személyiségű tulajdonosoknak nem kell adót fizetniük.
Lapunk gyorsfelmérése szerint az SZDSZ csökkentené az osztalékadót, mégpedig az egykulcsos rendszerhez igazítva 18-20 százalékra. Horn Gábor szabad demokrata képviselő mindazonáltal régi, rossz politikai örökségnek tartja, hogy az adórendszer egyes elemeiről, nem az egészről folyik rendre a diskurzus. Úgy véli, arra is figyelni kellene a teher megállapításakor, hogy az ne vonjon el tőkét a beruházásoktól. Az SZDSZ álláspontja nem lehet érdektelen az MSZP számára, mivel a liberális párt nélkül bajosan tudná elfogadtatni a parlamenttel az adócsomagot. A szocialista frakció sajtóosztályán mindenesetre úgy tájékoztatták lapunkat, hogy nem kívánnak az adóváltoztatások egyes elemeiről kommunikálni, megvárják, míg összeáll a pakk.
Az MDF már egy ideje kardoskodik a 18 százalékra épülő egykulcsos rendszere mellett, s bár az osztalékadó külön nincs megemlítve a Nemzeti Adószabadság Programjukban (NAP), feltételezhető, hogy erre is az említett adókulcs lenne érvényes.
A Fidesz szerint nem az osztalékból származó jövedelmek jelentik pillanatnyilag az adórendszer legsürgősebben megoldásra váró problémáját, hanem az élőmunka terhelésének mérséklése - mondta lapunknak Tállai András képviselő, volt pénzügyminisztériumi politikai államtitkár. A politikus véleménye szerint nem szükséges egy szintre hozni a tőke- és a munkajövedelmek adózását, utóbbinak előnyt kell élveznie az adóterhelésben.
