Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Nem lenne szabad az infláció rémével riogatni az országot - mondta Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke egy tegnap tartott sajtótájékoztatón. Vértes arra utalt, hogy a szigorú antiinflációs politika felesleges feszültséget gerjeszthet, ráadásul az infláció erőszakos letörése hiábavaló is, hiszen a pénzromlás üteme Európában és az Egyesült Államokban is megugrott, ennek tükrében pedig meg lehet jósolni, mennyi esélye van Magyarországnak szembe menni a trenddel. Azzal ugyanakkor nem vitatkozott Vértes, hogy a májusi hétszázalékos infláció nagyon magas volt, de a régió többi országában sem alacsonyabb érdemben.
A konvergenciaprogram egyik célszáma tehát pillanatnyilag fölfelé eltér az eredetileg tervezettől, ám azt fontos kiemelni: az idén már nem érezteti hatását a kiigazítás, vagyis az inflációt már "csak" az importhatások, így a magas energiaárak befolyásolják. Az inflációt leszámítva egyébként Magyarország kezd kimászni a gödörből. Az idén már nem zúzza össze a GDP-t a tavalyi évet uraló számos negatív tényező: nem várható aszály, a növénytermesztés a tavalyi visszaesést követően várhatóan 15 százalékos bővülést hoz. Ez egyébként öt százalékponttal magasabb a GKI korábbi előrejelzéséhez képest.
Hasonlóképpen egyszeri negatív hatást gyakorolt a gazdaságra a közszolgáltatások visszaesése; ez az idén nem folytatódik, igaz, most is csak leginkább stagnálást mutat. Az ipar valamelyest csökkenő emelkedést produkál az idén, de ezt kompenzálni fogja az ingatlanszektorban és a kereskedelemben várható növekedés.
Összességében így az év második és harmadik negyedévében két-három, a harmadik-negyedik negyedévben pedig három-négy százalékos GDP-bővülést vár a GKI. Ez éves szinten háromszázalékos bővülést jelent - naptárhatások nélkül -, ami valamivel jobb a korábbi, 2,7 százalékos prognózisnál.
Az államháztartás egyenlegét tekintve a GKI szerint a hiány kisebb lesz az idénre várt négy százaléknál: 3,8 százalékos GDP-arányos hiányt vár a kutatóintézet. Ezzel Magyarország az idén a közelébe érhet az úgynevezett túlzottdeficit-eljárás megszüntetését jelentő 3,6 százalékos határhoz, sőt akár a maastrichti kritériumokat is teljesítheti. Hozzá kell tenni ugyanakkor, hogy még ezzel együtt is Magyarországon lesz a legmagasabb a hiány az unión belül.
