Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Újabb kéttized százalékponttal, 6,7 százalékra mérséklődött márciusban Magyarországon az infláció, ez némileg jobb eredmény az elemzői várakozásoknál (a Napi-konszenzus 6,8 százalék volt). A pénteken publikált KSH-adat szerkezete lényegében megfelelt a várakozásoknak. Az élelmiszerárak esetében már látszik a feldolgozott termékek árának mérséklődése, az éves szinten mért áremelkedés - ami szeptember óta legjobb esetben is csak stagnálni tudott - most lassult. Egy hónap alatt ez 0,4 százalékos drágulást jelentett, ez az alacsony érték különösen akkor szembetűnő, ha összevetjük az ezt megelőző félévben 1 és 2 százalék között ingadozó havi áremelkedési ütemmel. Ez tovább erősíti azokat a vélekedéseket, amelyek szerint a tavalyi élelmiszerársokk kifutóban van, bár többek szerint vannak olyan tételek a fogyasztói kosárban - például a sertéshús vagy a szeszes italok -, amelyek esetében még számítani kell a drágulásra. Ha elfogadjuk a kínálati oldali infláció kifutását, a keresleti oldalon még mindig az igények globális szintű növekedésére lehet számítani, így a gabona és az azzal közvetett kapcsolatban álló termékek árai miatt korai lenne az élelmiszerárak idei megnyugodásáról beszélni.
A jegybank által a másodlagos inflációs hatások miatt különösen fontosnak ítélt szolgáltatásárak éves szintű növekedése úgy tűnik, tényleg beragadt a 6-7 százalékos szinten, ám a gyenge árfolyam hatása elősegítette az árindex magas szinten tartását - mondta Barcza György, a K&H vezető közgazdásza. A külföldi kereskedelmi forgalomban megjelenő áruk piacán ugyanis az árak egy hónap alatt januárban még csak 1,5 százalékkal növekedtek, ami két hónap alatt 3 százalékra bővült, emellett a benzin 3,3 százalékkal drágult egy hónap alatt (ennél magasabb értéket utoljára tavaly márciusban mértek). Abból, hogy a legutóbbi 50 bázispontos MNB-kamatemelésre az árfolyam nem csekély erősödéssel reagált, arra lehet következtetni, hogy a laza monetáris politika hozzájárult a korábbi várakozásokhoz képest magasabb inflációs pálya kialakulásához. Barcza szerint jelen körülmények között egy 245 forint/eurós árfolyam és egy újabb 50 bázispontos kamatemelés segíthetné legjobban az inflációs cél elérését, de a monetáris tanács elszántsága még elég bizonytalannak tűnik.
A mostani adatok ugyan nem nagyon befolyásolják majd az MNB véleményét, az év további részében viszont több kockázati tényező is megjelenik - mondta Gárgyán Eszter, a Citibank szakértője. Az energiaárak növekedése például megfoghatja a mérséklődés ütemét. A fogyasztói gáztarifa 5,8 százalékos áprilisi emelése a májusi árindexet terheli majd, és a második félévben akár összesen 30 százalék körüli drágítás is elképzelhető. Az elemző még egy 25 bázispontos emelésre számít most, amelyet követően az év további részében a monetáris tanács nem változtat a kamaton. Ez egy erős (250 forint/euró alatti) árfolyammal kombinálva jelentősen támogathatja az infláció elleni küzdelmet.
Az év végére a mostani kockázatok figyelembevételével így 4,85 százalékos inflációt várnak az elemzők, ami éves szinten 6,1 százalékot jelentene (a tavalyi 8 százalék volt). Ha viszont azt nézzük, hogy a 3 százalékos inflációs cél elérését még mindig 2009-re jelzi előre a jegybank, akkor elég nehéz feladatról van szó. A piaci elemzők egyelőre egy jövő decemberi 3,5 százalékos inflációt tartanak reálisnak, és csak igen kevés szakértő gondolja úgy, hogy a cél elérése mégsem lehetetlen.
