Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Magyarországon valószínűleg folytatódott az infláció enyhe mérséklődése márciusban, így hajszállal alacsonyabb lehet az árindex, mint az ezt megelőző hónapban. A tizenöt elemző megkérdezésével készült Napi-konszenzus éves összevetésben 6,8 százalékos inflációt jelez, azaz az elmúlt hónapban 0,7 százalékkal növekedhettek az árak. A végleges adatot pénteken publikálja a KSH. A piaci szolgáltatások árainak alakulása jelenti most az egyik legnagyobb kérdést, mivel a bérek év eleji emelése itt generál legkorábban áremelkedést. A drágítások ugyan már január-februárban elkezdődtek, mértékük azonban viszonylag mérsékelt volt, és nem kizárt, hogy ezt további emelések követik majd. Németh Dávid, az ING makroelemzője szerint ebben a szegmensben az eddig év/év alapon mért árnövekedés mérséklődése beragadhat, és valahol a mostani 6 százalék fölötti szinten marad. Az mindenesetre kedvező, hogy az alacsony keresetek nem engedik elszállni az árakat, másik oldalról azonban a bérinfláció esetleges felgyorsulása nem elhanyagolható kockázatokat hordoz magában.
A 100 dollár felett járó olajár miatt az üzemanyagárak is növekedtek márciusban, és erre a szokásosnál gyengébb forint is ráerősített. A kockázatok ráadásul itt is jelentősek, több szempontból is. Egyrészt az olajár emelkedése a benzinárakban rögtön megjelenik, így az előrejelzéseket megnehezíti a nyersanyag árának alakulása, másrészt nem lehet tudni, hogy a hatóságilag szabályozott gázárakat - amelyek lényegében az olajárak függvényében változnak - mikor és mekkora mértékben viszi feljebb még az év során a kormány. A legutóbbi emelés április elején történt, s ez a számlázások miatt csak a májusi árindexet terheli, így most a szabályozott árak nem térítik még el az inflációt.
Az elmúlt hónapok legnagyobb ársokkjait hozó élelmiszerárak viszont megnyugodni látszanak. A feldolgozatlan termékeknél ez korábban megtörtént, s most már a feldolgozottaknál is számottevőbbé válhat a mérséklődés üteme - véli Németh. A korábbi megrázkódtatásokat kiváltó tényezők közül a globális kereslet növekedéséről viszont idén sem lehet elfelejtkezni - ennek mértéke nem ismert, de elképzelhető, hogy magasabb lesz, mint amivel most az elemzők számolnak.
Végül: a villamos energia termelői árainak emelkedése még mindig nem gyűrűzött be a fogyasztói árakba, és senki sem tudja, hogy ez mikor és mekkora mértékben történik majd meg.
A felsorolt kockázatok mellett az elemzők év végére 4,9 százalékos áremelkedést várnak, s a jövő év végére fél százalékponttal haladhatjuk meg a Magyar Nemzeti Bank által kitűzött 3 százalékos inflációs célt. Az előrejelzéseket azonban még bármelyik várt - vagy nem várt - kockázat bekövetkezése jelentősen módosíthatja az év során, hasonlóan ahhoz, ahogy az élelmiszerárak és a hatóságilag szabályozott díjak jó egy évvel eltolták a tavalyi előrejelzéseket, hiszen egy éve még az idei év végére várták az inflációs cél közeli szintet. Így a tavalyi optimista forgatókönyveket, amelyek szerint egy viszonylag gyors mérséklődést követően végre 3 százalék közelében lehet az árindex, idén a kockázatoktól való félelem váltotta fel.
