Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az elmúlt 12 esztendőben közel harminc önkormányzat ellen indult csődeljárás, túlnyomó többségben az érintett testületek kérték az adósságrendezés lefolytatását maguk ellen. Az első ügy 1996-ban kezdődött, korábban ugyanis nem volt jogi lehetőség az önkormányzati csődeljárásra. Az önkormányzati és kormányzati pénzügyi tanácsadással foglalkozó Ige Tanácsadó Kft. kimutatása szerint jelenleg négy település ellen folyik adósságrendezési eljárás, 1996 óta pedig összesen 22 esetet tart nyilván a szakirodalom, ami húsz települést érintett. Szakértők szerint ez elenyésző ahhoz képest, hogy közel 3200 önkormányzat működik, és az intézményi rendszer alulfinanszírozottsága is régi keletű probléma.
A fizetésképtelenségi eljárások nem a legkisebb falvakat érintik: ott a tapasztalatok szerint olyan minimális forrásból gazdálkodnak a képviselők, hogy nem engedhetik meg maguknak a komoly beruházásokat, ami a legtöbb esetben oka lehet a fizetésképtelenségnek. Az eljárások inkább az egy-két ezres lélekszámú településeken indultak. A 90-es években több önkormányzat kezdett infrastruktúrafejlesztésekbe, elsősorban gázhálózat kiépítésébe. A pénzügyi problémát a legtöbb esetben a rosszul megtervezett hitelfelvételek okozták, a települések egy része ugyanis túlvállalta magát, a beruházáshoz felvett hitelek törlesztése meghaladta a bevételeket.
Az érintett településeken jellemzően a helyi önkormányzati cégek, illetve a földtulajdon eladásával tudtak úrrá lenni. Természetesen nem minden esetben fedezte a vagyon a követeléseket - ilyenkor a hitelezők, vagyis az önkormányzatnak beszállító külső cégek, de leginkább az állami szervek viselték a veszteséget. Ilyen Nágocs község esete, ahol nem is beruházások, hanem a törvénytelen gazdálkodás vezetett csődhelyzethez még 1996-ban, amire egy számvevőszéki vizsgálat derített fényt. Az adósságrendezésre itt is a vagyonértékesítés volt a megoldás, ám az nem nyújtott fedezetet a teljes követelésre (123 millió forintról volt szó). Így 2000-ben a település ismét eljárást kezdeményezett maga ellen, ami már azzal zárult, hogy az állami szervek (APEH, Munkaügyi Központ) bírósági döntés után leírták követeléseiket. Atkár község 2002-ben lezárult adósságrendezési eljárását is az adófizetők állták, ugyanis az eredetileg 83 millió forintos banki követelés az állami érdekeltségű Magyar Fejlesztési Bank csoportjába tartozó Magyar Követeléskezelő Zrt.-nél (akkor még rt.) landolt, ahol végül leírták a követelést.
A csődhelyzetbe került önkormányzatok közös jellemzője, hogy szervezeti-működési hiányosságokkal küszködtek, hiányzott a belső ellenőrzés, illetve a képviselő-testület felelős gondolkodása vagy a jegyzői ellenőrzés - olvasható az Ige Kft. Önkormányzati adósságrendezések oknyomozása című tanulmányában. Ritka az olyan önkormányzat, ahol a csődeljárás során az önkormányzati működést racionalizálták vagy a hiányzó pénzt adóemeléssel teremtették volna elő.
A 90-es évek közműfejlesztési hitelei után újabb kockázati elemek kerültek a rendszerbe. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ), valamint az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium is többször felhívta a figyelmet arra, hogy az önkormányzatok felelőtlenül kezdtek kötvénykibocsátásokba annak érdekében, hogy az uniós pályázatokhoz előteremtsék az önrészt. Az ÁSZ szakértői szerint sok esetben hosszú - négyéves - türelmi idővel bocsátják ki ezeket a kötvényeket, vagyis a visszafizetés megkezdését áttolják a következő választási ciklusra.
