Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Erőteljes szigorítással válaszolt a mostani piaci körülményekre a jegybank. Az elmúlt hetekben több monetáristanács-tag nyilatkozata is az emelésre engedett következtetni, azonban akkor még nem lehetett tudni, hogy a hétvégén és különösen hétfőn kiéleződnek a koalíciós feszültségek. Ez a szempont ugyanakkor nem jelent meg a jegybanki kommunikációban, piaci elemzők szerint viszont kizárt, hogy ne hatott volna a tanács tegnapi döntésére. Nem befolyásolták a mostani belpolitikai események a döntést, az viszont igaz, hogy a bizonytalanság nem használ sem az infláció mérséklődésének, sem a kockázati prémiumok alakulásának - válaszolta Simor azon kérdésekre, hogy a tanács mennyiben vette figyelembe a döntésénél a magyar belpolitikai eseményeket. Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője szerint a belpolitikai kockázatok és az ezt követő forintgyengülés erősen befolyásolhatta a tanácsot tegnapi döntésében.
A monetáris tanács ülésén így a felmerült tartás, valamint a 25 vagy 50 bázispontos emelések közül az utóbbi mellett döntöttek - ahogy Simor András jegybankelnök mondta: meggyőző többsége volt a szigorításnak. Az indoklás elsősorban az inflációs várakozásokra és a kockázati prémiumok növekedésére helyezte a hangsúlyt. A tanács többször is kiemelte, nem kívánnak reagálni a költségsokkokra, csak azok áttételes hatására, azonban a termelői energiaár-emelkedés hatását már kevésbé lehet olyan jól lehatárolni, mivel a díjak emelése tovaterjedhet az áruk és szolgáltatások széles körébe és ezzel tovább gerjesztheti az inflációs várakozások növekedését. (Az áprilisi gázáremelés hatásairól a 4. oldalon olvashatnak.) Ugyancsak kedvezőtlen hírnek számított a döntés szempontjából a januári béradat, mivel a garantált bérminimum és a minimálbér emelése a vártnál nagyobb átlagfizetéseket eredményezett a versenyszférában, s ennek az árindexre gyakorolt kedvezőtlen hatása még úgy sem elhanyagolható, hogy ezzel párhuzamosan csökkent a foglalkoztatás.
Az elmúlt heti elemzői konszenzusban azonban az akkor még 25 bázispontos emelésre számító elemzők a hozamfeláraknak nagyobb szerepet tulajdonítottak, mint az inflációnak. Az mindenesetre biztos, hogy Simor elég határozottan kiállt az árindex minél előbbi leszorítása mellett, vagy ahogy a jegyzőkönyv fogalmaz: a monetáris tanács a 2009-es inflációs cél elérése érdekében a továbbiakban is készen áll a szükséges lépések megtételére. Fontos kérdés azonban, hogy a következő ülésen akárhogy dönt is a jegybank, hogyan kommunikálja majd a piac felé, mivel ezzel az erőteljes indítással belekeveredhet egy kamatemelési ciklusba, amiből nem könnyű kiszállni úgy, hogy eközben a hitelessége is megmaradjon - mondta Tóth Illés, a Budapest Economics szakértője. Könnyen előfordulhat olyan helyzet, hogy a jegybank már nem akarja tovább növelni az alapkamatot, azonban minden olyan tényező megmarad, amivel azt megelőzően a kamatemeléseket indokolták. Hasonló volt a helyzet tavaly május-júniusban, csak akkor még a tartás és a vágás közti döntés volt napirenden. Mindemellett a gazdasági növekedés ütemének eleve gyenge növekedését is tovább mérsékelhetik a további kamatemelések. Az elkövetkező egy hónapban azonban az inflációs várakozások alakulásának figyelésén lesz a hangsúly - véli Tóth.
