Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A jegybank álláspontja továbbra is az, hogy az euró bevezetését célszerű minél hamarabb végrehajtani Magyarországon - derül ki az MNB hat év után újra elkészített tanulmányából. Addig viszont sok a tennivaló: a jelenlegi alacsony foglalkoztatottsági szintet növelni, a termékpiaci versenyt fokozni kellene, valamint strukturális reformok végrehajtásával a költségvetés bevételi és kiadási oldalát úgy célszerű átalakítani, hogy a kiigazítás hatása tartós maradhasson. Az első két feltétel megteremtését érdemes még középtávon végrehajtani, de ez nem előfeltétele az euró bevezetésének, a harmadik feltételt azonban mindenképp az euróövezetbe való belépés előtt kell teljesíteni a jegybanki szakértők szerint.
Az átalakítások magasabb hiányhoz vezetnek, ennek nagyságát nehéz előre megjósolni - mondta Németh Dávid, az ING makroelemzője, példaként hozva fel Szlovákiát. A feladat súlyosságát igazolja a portugálok és az olaszok példája, akik nem tették rendbe a költségvetésüket, ezért nem is profitáltak olyan mértékben a tagságból, mint a többi ország. Németh szerint érdemes kihasználni, hogy most még elnézőbbek az EU-ban a hiánycéllal kapcsolatban, azonban az euró bevezetésével megnő a szigor. Az elemző szerint hatéves időtávban kellene gondolkodnia a politikának ahhoz, hogy a szükséges reformokat kapkodás nélkül, átgondolva végig tudja vinni, azonban erre most nem lát túl sok esélyt.
Hasonlóan szkeptikus Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere is, aki szerint szép, hogy leírja a tanulmány, mit kellene csinálni, de az is nyilvánvaló, hogy ezt nem képes az ország teljesíteni. A költségvetés kiegyensúlyozása ugyan elkezdődött, ám ez kezdetben a bevételi oldal növelésével járt együtt. A gyógyszer- és a gázártámogatások csökkentése kedvezőnek tekinthető, a folytatás azonban kérdéses. Bebesy szerint jelentős adócsökkentésre volna szükség, a kiadások csökkentésével párhuzamosan, azonban ennek nincs realitása a közeljövőben.
Az MNB tanulmánya azt is megállapítja, hogy az eurócsatlakozással az árszínvonal megugrására lehet számítani, alacsony szinten tartott infláció nélkül komoly nehézségek jöhetnek. Később ugyanis a fiskális politikának a hazai monetáris hatóság segítsége nélkül kell megbirkóznia majd az esetleges drágulással. Magyarországon azonban tartósan eddig sohasem tudták leszorítani az inflációt, és a reálkonvergencia hatása nem az árfolyamot erősítette, hanem az árakba gyűrűzött be. Más országokban, ahol nem volt tartósan alacsonyan az infláció (például Spanyolországban), az idővel megugró árszínvonal negatív reálkamatot hozott és az ingatlanhitelek növekedésén keresztül jelentős ingatlanár-buborékot alakított ki - figyelmeztet Bebesy.
