Újabb szakaszához érkezett a magyar élelmiszer-kereskedelmi piac koncentrációja azzal, hogy a versenyjogi jóváhagyást követően a Spar 174 Plus diszkontot vesz át, miután a német Tengelmann-csoport kiszállt ebből az érdekeltségéből (is). A német cég egyébként Európa-szerte értékesíti a - hírek szerint financiális problémákkal küszködő - élelmiszer-kereskedelmi hálózatát. Itthon először a magasan pozicionált Kaiser'st adta el 2003-ban. A láncot egyébként ugyancsak a Spar Magyarország Kft. vette át. A Tengelmann-nak itthon már csak az OBI maradt, amelybe a hírek szerint inkább pénzt tol és az üzletágat fejleszti.
A Plus Diszkont-lánc értékesítése hosszú idő óta az egyik legnagyobb élelmiszer-kereskedelmi fúzió lehet a honi piacon, hiszen a két cég egybeolvadását követően a Spar 378 üzlet felett diszponálhat és forgalmi adatait tekintve elérheti a bűvös 400 milliárd forintot - ez az élelmiszer-kereskedelmi piac durván 18-20 százalékát, míg a teljes kiskereskedelmi piac 10 százalékát jelenti. A Spar saját számításai szerint a két cég együttes piaci részaránya nagyjából 13 százalék körül mozog. A Spar tegnapi közleményében leszögezte: a vételár titkos. A két cég szerint nem lesz versenyjogi akadálya az ügyletnek.
A 15,8 százalékos forgalmi növekedést felmutató, tavaly 284,5 milliárd forint forgalmat elérő Spar Magyarország Kft. a hazai piacon az egyik legsikeresebb és az egyik legnagyobb étvágyú akviráló cég az élelmiszer-kereskedelemben. A kilencvenes évek végén bevásárolta magát a Super Közért Rt.-be, majd a néhány tucat üzletből álló hálózatot magába olvasztotta. A felvásárlásokat 2002-ben 14 Billa üzlettel folytatta, miután a Billa osztrák tulajdonosa feladta magyar érdekeltségét. Ezt követte a 22 Kaiser's és most a Plus-hálózat felvásárlása. A Spar az utóbbi néhány évben rohamtempóban növelte hálózatát, évi 10-15 új áruházat adott át.
Információink szerint a Plus eladásának utolsó körében két nagy lánc maradt talpon, a Spar konkurenciája ez esetben a Tesco volt, amely továbbra is komoly erőfeszítéseket tesz szupermarket-hálózatának fejlesztésére. Nyilvánvalóan szóba jöhetett volna az ugyancsak erősen terjeszkedő két nagy német keménydiszkont-lánc, a már Magyarországon működő Lidl és a hazai üzletnyitást áprilisra tervező Aldi is. Mindkettő üzletpolitikája a külvárosi értékesítést támogatja, míg a Plus-hálózat gerincét főként városi üzletek alkotják, vagyis a Plus-hálózatból nem mindegyik egység lett volna értékes a számukra.
Hőnyi Gyula