Három közteher-csökkentési csomagot is ismertetett Gyurcsány Ferenc miniszterelnök egy tegnapi konferencián a 2009-es adójavaslatok részeként, ám világos volt, hogy a kormány azzal a javaslattal ért egyet leginkább, amely szerint a tb-járulékok érdemi visszavágására van szükség. A miniszterelnök szerint az adóterhelés 200-250 milliárd forinttal mérsékelhető 2009-ben anélkül, hogy a konvergenciaprogramban kitűzött hiánycélokat veszélyeztetnék. Az adócsökkentés nem "csodafegyver" - szögezte le a kormányfő -, önmagában nem növeli az adóbevételeket, mi több, a korábbi járulékcsökkentések azt az (ellenzéki) vélekedést sem támasztják alá, hogy foglalkoztatásnövelő hatása lenne. Ennek ellenére a járulékcsökkentés pártján állok - tette hozzá Gyurcsány. A 200-250 milliárd forintos, a GDP 0,8 százalékának megfelelő mozgástéren túl a további adóváltoztatásokhoz forrást teremthetnek a gazdaság fehéredéséből befolyó pluszjövedelmek, a kiadások lefaragása, illetve az adóátrendezés.
A kormányfő a három csomag közül elsőként a GKI Gazdaságkutató javaslatát mutatta be, amely a szuperbruttósítást javasolja a kormánynak, a második csomag inkább az szja-terhek enyhítésre koncentrálna. A végére maradt a legesélyesebb javaslat, a Gazdasági Versenyképességi Kerekasztal (GVK) által javasolt jelentős járulékcsökkentés.
A kormány nem tett le a kiadáscsökkentő lépésekről sem, ám ezen a területen nagyot lépni már nem lehet. Az államigazgatás kiadásai a 2005-ös 19 százalékról 2008-ra a GDP 15,6 százalékára csökkentek. Komoly mértékű visszafogásra csak a szociális ellátásoknál lenne lehetőség, hiszen erre a célra költik el az államháztartás kiadásainak 60,6 százalékát. Ám ebben nem partner a kormány az elmúlt két évben végbement lakossági tehernövekedés ismeretében - jelentette ki Gyurcsány.
A három javaslatot a kormány társadalmi egyeztetésre bocsátja, ezt követően születik meg a végleges álláspont a 2009-es adócsomagról. A következő hónap az egyeztetéseké, áprilisban már elkészítenék a törvényjavaslat normaszövegét, a kormány döntése a hónap végére megszülethet. A felvázolt menetrend szerint a parlament júniusra fogadhatná el leghamarabb a jogszabályt, így az fél évvel a hatálybalépés előtt ismert lenne a versenyszféra számára. Ilyen még nem volt a rendszerváltás óta, hogy januári adótörvényeket fél évvel korábban véglegesítse a parlament - hangsúlyozta Gyurcsány, hozzátéve: ha az egyeztetések során a társadalmi szervezetek további tárgyalásokat javasolnak, akkor a törvényjavaslat elfogadása őszre is átcsúszhat.
Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke szerint a kormány óvatosan alkalmazza a GVK ajánlásait. Az irány jó, s a kormány csak olyan mértékben azonosul a kerekasztal javaslataival, ami még vállalható a költségvetési folyamatok veszélyeztetése nélkül - tette hozzá a kerekasztal tagja.
