Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Nagy meglepetésre Simor András jegybankelnök tegnap bejelentette, hogy a mai naptól megszűnik a forint euróval szembeni ingadozási sávja, s a lebegő árfolyam rendszerére térnek át. Bár a Magyar Nemzeti Bank (MNB) már régóta kardoskodik az elméletileg 240,01 és 324,7 forint/euró között mozgó kurzust megengedő sáv megszüntetéséért, eddig ezt a kormányzat határozottan elutasította. Ettől a lépéstől hitelesebbé válhat a piac számára a jegybank, mivel a sáv elméletileg nem szolgálta a monetáris politika legfőbb és elsőrendű célját, az árstabilitást - mondta Simor. Eddig ugyan még nem került a két cél ellentétbe, hosszú távon azonban semmi sem garantálta, hogy ez egyszer bekövetkezzék.
A lebegő árfolyam ráadásul kedvezőbb feltételeket biztosít az euró bevezetéséhez szükséges nominális kritériumok teljesítéséhez, ezen belül az ERM-2 valutarendszerbe való belépéshez, emellett nem kizárt, hogy a forint erősödésének elősegítése révén hosszú távon kedvező hatással lehet az inflációra. Bár ez hátrányosan érintheti az exportőröket, ám mivel az MNB-nek nincs árfolyamcélja, ezért az árfolyam beárazása a piac feladata - válaszolta a döntés utáni sajtótájékoztatón elhangzott kérdésre a jegybankelnök.
A monetáris tanács abban bízik, hogy az árfolyam majd elvégzi helyettük azt a munkát, amit egy kamatemeléssel nekik kellett volna elvégezniük - minősítette a sáveltörléssel egy időben bejelentett kamatdöntést, vagyis a 7,50 százalékos alapkamat tartását Nigel Rendell árfolyamelemző a Bloombergnek. Az opciók között a 25 bázispontos emelés is felmerült, ám végül egy közepesen szoros eredmény mellett a tartás kapta a több szavazatot - árulta el viszont Simor. A mostani inflációs jelentésben az MNB 3,6 százalékos inflációra számít 2009-ben, azaz igen nagy a kockázata, hogy nem érik el jövőre a tervezettel ellentétben a 3 százalékos célt. Az összetevők azonban olyan tényezőkből álltak össze, amelyekre nincs befolyása a jegybanknak (lásd külön írásunkat). Ezek másodlagos hatására, azaz arra, hogy az inflációs várakozások megerősödhetnek, viszont már hatással van a monetáris politika, s erre továbbra is kiemelt figyelmet fordít a tanács. Egyelőre ugyan a magánszektorban megindult alkalmazkodást kedvezően ítélik meg, az új költségsokkok azonban eltéríthetik a folyamatot. Ha a makrogazdasági adatok nem zárják ki kellő bizonyossággal ennek lehetőségét, akkor szükség lehet a monetáris kondíciók szigorítására.
Az elemzők továbbra sem vélekednek egységesen arról, hogy miként alakul a következő hónapokban a kamatpálya, a sáv eltörlésének megítélésében és annak időzítésében azonban egységesen pozitívak a vélemények.
Suppan Gergely, Takarékbank
Az árfolyamsáv eltörlése volt az ára annak, hogy ne kelljen kamatot emelni - mondta el a Napi Online-nak Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. A szakember szerint a döntés a jegybank hitelességét erősíti az infláció elleni küzdelemben (némi inkonzisztencia van ugyanis az árfolyamsáv fönntartása és az infláció elleni küzdelem között). Az időzítés kiváló - tette hozzá Suppan -, hiszen az euró árfolyama távol volt az erős sávszéltől (240,01 forint), a piaci szereplők pedig nem számítottak a döntésre.
Rövid távon a Takarékbank elemzője arra számít, hogy a forintot stabilizálja a sáveltörlés, erősödő trendről ugyanakkor még korai beszélni, ahhoz a globális tőkepiaci folyamatokban is változásoknak kellene bekövetkezniük. Hosszabb távot vizsgálva rámutatott, hogy a jegybank az inflációs jelentésben a várakozásoknak megfelelően emelte az inflációs prognózist; további fölfelé mutató kockázatot jelent ugyanakkor, hogy a jelentés 256 forintos euróval, és 90 dolláros olajárral számol. Ezek árfolyama azóta tovább emelkedett, mint ahogyan a gabonaárak is fölfelé kúsztak, így nem lenne meglepő, ha az inflációs előrejelzések további emelése következne. Ennek megfelelően a szakember jó esélyt lát arra, hogy a következő hónapokban kamatemelésre kényszerül a monetáris tanács.
Barcza György, K&H
Meglepetés volt az MNB lépése, bár voltak olyan vélemények a piacon, hogy el kellene törölni a sávot - jelentette ki Barcza György, a K&H elemzője. Szerinte a kormány két rossz közül választhatott: vagy belegyezik a sáv eltörlésébe, vagy hagyja a jegybankot kamatot emelni. (A jegybank korábban is hangoztatta, hogy szükségszerű lehet az árfolyamsáv eltörlése, de nem volt napirenden a kormány ellenállása miatt.) A sáveltörlés a kettő közül a jobb megoldás, ám ha ez nem váltja be a hozzáfűzött reményeket, akkor az MNB mégis kamatemelésre kényszerülhet - állítja Barcza. A sáveltörléssel a gazdaság fundamentumai nem változnak, viszont körülbelül 5 forintos erősödést okoz az árfolyamban. A jegybank szemszögéből azért jó az árfolyam megszüntetése, mert ezentúl a sáv nem korlátozza a kamatpolitikát, lehet az inflációs célokra koncentrálni. A régióban az EU-országok közül már csak Szlovákiában van intervenciós sáv, ott azonban az euró előszobáját jelentő ERM-2 miatt.
Gárgyán Eszter, Citibank
A kamat tartásában nem lehetett elhanyagolható szempont, hogy nem lehetett tudni, a forint árfolyama hogyan reagál majd a sáveltörlésre, ám az inflációs várakozások emelkedése elkerülhetetlenné teszi az emelést. Egyelőre azonban úgy tűnik, a traderek inkább kivárnak, nincsenek nagyon árjegyzések - tette hozzá a szakértő, aki szerint a sáveltörlés a hitelesség növelésével a kockázati prémiumok csökkenését hozhatja magával, s így tartósan 260 alá erősödhet a forint.
Tóth Illés, Budapest Economics
A mostani döntés a sáveltörléssel egy időben egy konzisztens lépés volt, így sikerülhet a rövid távú spekulációt elkerülni, valamint a piaci kedélyeket csillapítani. Ugyan a lebegő árfolyamrendszer növeli a jegybank hitelességét és mozgásterét, a forint túlzott erősödése, a hazai fundamentumok változatlansága miatt nem a realitásokat tükrözné. A mostani környezet azonban egy kamatemelést sem indokolna. A következő hónapokban így maradhat a 7,5 százalékos kamat, s esetleg a második félévben jöhet egy 25 bázispontos csökkentés.
