Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A fővárost vezető koalícióban ugyan a múlt héten ment az üzengetés a szocialisták és a szabad demokraták között, hogy ki és milyen feltételekkel nem fogadja el a fővárosi költségvetést, ennek ellenére csütörtökön várhatóan pont kerül a rendelettervezetre. Bár a korábbi hírek szerint a főváros 2008-as kiadásaiból mintegy ötvenmilliárd forint hiányzik, s annak ellenére, hogy a központi költségvetés nem emelte meg Budapest költségvetési támogatását, láthatóan sikerült kiegyensúlyozott költségvetést kidolgoznia a városházának. A csütörtöki közgyűlés elé kerülő rendelettervezet az 512,7 milliárd kiadási főösszeg mellett 11,3 milliárd forintos hiánnyal kalkulál. Ráadásul a büdzsében szereplő tartalékok összege eléri a tízmilliárd forintot, így gyakorlatilag nullszaldós a költségvetés. A 11,3 milliárd forintos hiányt egy korábban megkötött EIB-hitelkeret lehívásával finanszírozza Budapest, vagyis hosszú távú kötvények kibocsátására nincs szükség a jelenlegi kedvezőtlen tőkepiaci környezetben.
A 2008-as költségvetés egy stabil 2007-es gazdálkodásra épül: az előzetes adatok szerint ugyanis tavaly a fővárosi önkormányzat jelentős, 35 milliárd forint többlettel zárt - egyrészt a vártnál magasabb iparűzésiadó-bevételeknek, másrészt a hatmilliárd forinttal alacsonyabb intézményi kiadásoknak köszönhetően. Ugyanakkor számos beruházási kiadást sem "hívtak le", ami javította az egyenleget - igaz, ezeket 2008-ban elköltik, de a maradványok erre fedezetet nyújtanak.
Az 501 milliárdos bevételi főösszeg alig tizede származik a központi költségvetésből: ennek legnagyobb tétele a BKV állami támogatásának 32 milliárd forintja, ez a pénz csak átfolyik a büdzsén. Szinte elhanyagolható az szja helyben maradó része, az ötmilliárd forint a bevételek egy százalékát teszi ki. Az igazán nagy pénz a helyi iparűzési adóból jön: a fővárost megillető rész ugyanis ebből 89,1 milliárd forint. A budapesti cégek ennél jóval több, összesen 187 milliárd forint iparűzési adót fizetnek várhatóan az idén - ez húszmilliárddal magasabb a 2007-es tervnél -, ám a bevétel java része a kerületekhez kerül. A főváros bevételeit növeli az 1,3 milliárd forint idegenforgalmi adó, valamint a tízmilliárdra rúgó illetékbevétel. Luxusadóból csupán 70 millió forint bevétellel számol a városháza, és további 80 millióval az érintett kerületek - vagyis a költségvetés szempontjából a luxusadó "nem tétel".
A kiegyensúlyozott költségvetés ára a privatizáció: a fővárosi részvények eladásából 23,2 milliárd forintot remélnek. Az önkormányzat január első napjaiban eladta az Elmű Nyrt.-ben lévő részesedését a Magyar Villamos Műveknek, összesen 19 milliárd forintért, vagyis e bevételi sor java része már teljesült. Idén várhatóan eladják a budapesti erőműbeli pakettet is. Az 512 milliárd forintos kiadási keret 54 százalékát emésztik fel a városüzemeltetés működési kiadásai és az adósságszolgálat, míg 221,5 milliárd forintot fordíthatnak fejlesztési, felhalmozási, illetve felújítási kiadásokra. A felújítási keret 20,1 milliárd forint, ebből a legnagyobb falat a 8,9 milliárdos útfelújítási és a 4,3 milliárdos hídfelújítási projekt. Mindent visz a 4-es metró, a kivitelezési gondok ellenére 74 milliárd forintot fizet a főváros az építőknek, de folytatódik az M2-es vonal felújítása és járművásárlása, összesen 9,7 milliárd forint értékben. A másik nagy projekt a dél-pesti szennyvíztisztító építése - részben uniós forrásokból -, e célra 45,7 milliárd forint szerepel a költségvetésben.
