Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Rég volt ennyire megosztott a piac, mint most a hétfi kamatdöntés kapcsán. A vágást legalább fél évre minden elemz levette a lehetséges napirendi pontok közül, viszont a tartás- és az emeléspártiak aránya lényegében 50-50 százalék körül mozog. Utóbbinál általában 25 bázispontra számítanak, de egy 50 bázispontos szigorítás sem lepne meg néhányukat. A kedveztlen küls környezet az átlagosnál sokkal rosszabbul érintette Magyarországot – magyarázza Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezel portfóliómenedzsere egy esetleges emelés okait. Az inflációs elrejelzések folyamatosan növekszenek, s az egyszeri sokkok nem engedik, hogy elérjük a 3 százalékos inflációs célt 2009-ben. Továbbá a gazdasági növekedés is igen mérsékelt, s jelents kockázatot jelent, hogy a 2009-es költségvetés mennyiben tudja biztosítani az akkorra tervezett, konvergenciaprogramban rögzített 3,2 százalékos államháztartási hiányt. Így nem meglep, hogy az utóbbi idben csökkent kockázatvállalási hajlandóság minket jobban érint, mint a régió többi országát. Ráadásul a 260 forint/euró feletti árfolyam egy instabil szint, s rövid távon akár 270 fölé is kerülhet a kurzus. Amennyiben a monetáris tanács szinten tartja a kamatot, biztosan tovább gyengül az euróval szemben a forint, viszont az emelés sem zárja ki ezt a lehetséget – véli Bebesy. Mindemellett a döntés hitelességi kérdés is. Ugyan az emelés sem segít az inflációs cél 2009-es elérésében, azonban legalább nem mondhatja a piac, hogy a tanács bedobta a törülközt – tette hozzá az elemz.
Németh Dávid, az ING szenior elemzje szerint azonban egy kis lépésnek most csak spekulációersít hatása lenne. Ha a cél az, hogy 2009-re az árszínvonal növekedése tényleg ne haladja meg a 3 százalékot, ahhoz egy 9,5 százalékos alapkamatra lenne szükség. A mostani, 3,3-3,4 százalékos piaci inflációs várakozás azonban nincs olyan messze a céltól (a jelentsebb kamatmértékbeli eltérés oka, hogy a transzmissziós hatás Magyarországon csekély), és az energiapiac és a hatósági árak alakulására, amelyek nem hagyják csökkenni az inflációt, nincs is hatással a tanács döntése, így most a legkisebb rossz az alapkamat szinten tartása.
Hasonlóan vélekedik Török Zoltán is, a Raiffeisen vezet közgazdásza, aki szerint fundamentálisan nem indokolható az emelés. Az elmúlt hetek piaci folyamatai mind a hozamfelárakat, mind a forint árfolyamát eltérítették, azonban ha a tanács ezekre reagálna, kiírná a cégérére, hogy az árfolyamcél foglalkoztatja ket. Így viszont olyan helyzetet teremthetnek, mint amilyen 2003-ban volt, amikor még árfolyamcélja volt a jegybanknak, s ez akkor spekulációs hullámot indított el.
Bárhogy döntsön is a monetáris tanács, bizonytalan, hogy a piac hogyan reagál majd rá. A piaci hangulat alakulása Török szerint három f tényeztl függ. Mivel magyarázzák majd a döntésüket, mennyit árulnak el a következ lépésükrl, valamint hogy milyen pozíciókban ülnek a nagy bankok. Nem biztos ugyanis, hogy komoly short pozíciókkal rendelkeznek, tehát bárhogy dönt is a tanács, közömbösek maradhatnak.
Így az év végi várakozásokról mindenki csak félve mond véleményt, mivel a mostani döntésen túl is rengeteg kockázati tényezvel kell számolni, amelyek befolyásolhatják a kamatszint alakulását. Lényegesen eltér következtetésekre jutnak az elemzk attól függen, hogy ki hogyan vélekedik az Európai Központi Bank kamatdöntéseirl, az egyesült államokbeli recesszió mértékérl, valamint a magyar belpolitika alakulásáról (például a népszavazásról, a költségvetésrl, arról, hogy lemond-e Gyurcsány Ferenc). Még az sem egyértelm, hogy a mostaninál enyhébb vagy szigorúbb kamatkörnyezetre lehet-e számítani decemberben.
