A Magyar Nemzeti Bank elnöke, valamint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete felügyeleti tanácsának elnöke a várakozásnak megfelelően (Napi, 2008. január 30.) közös ajánlást adott ki a devizahitelezés, különösen pedig a jenalapú kölcsönök kockázatairól. Külön figyelmet érdemel - rögzítik az ajánlásban -, hogy a jenhitelek részaránya alacsony szintről, de gyorsuló ütemben emelkedik. A termék megjelenését követő két hónapban (2007. december végére) a pénzügyi rendszer teljes háztartási hitelállományának 0,8 százalékára nőtt a jenhitelek részaránya, a decemberi új háztartási hitelfolyósításban pedig már meghaladta a 10 százalékot. Az értékesítés felfutása főként annak köszönhető, hogy kezdő törlesztőrészletük lényegesen alacsonyabb, mint az euró- és a svájcifrank-alapú devizahiteleké. A piaci verseny és a termék sikeressége a versenytársakat piaci részarányuk megőrzése érdekében további jenalapú lakossági hiteltermékek fejlesztésére ösztönözheti, ami a jenalapú lakossági hitelek szélesebb elterjedéséhez vezethet. Kiemelik ugyanakkor, hogy Európában a jenalapú hitelezés marginális, egyetlen országban sem haladja meg a háztartási hiteleken belül az egy százalékot (például Ausztriában 0,9, Lengyelországban 0,1 százalék).
Mint rögzítik: a jenalapú hitelezés kockázatai a pénzügyi stabilitás szempontjából eltérnek az euró- vagy a svájcifrank-alapú hitelezésétől. A japán jen napi árfolyamának hétéves idősoron számolt szórása 16,4 százalék, ami jelentősen meghaladja az euró 3,5 százalékos vagy a svájci frank 3,9 százalékos szórását. A jelenséget magyarázza, hogy Japán és az európai gazdaságok fundamentumai között nincs szoros kapcsolat, így a gazdaságok ciklikus együttmozgása alacsony. Ehhez járul hozzá, hogy a jen a hozamkülönbözetre alapozott ("carry trade") ügyletek egyik fontos finanszírozó devizája, míg a forint céldevizája, így a befektetők kockázatvállalási hajlandóságának tőkepiaci mozgások következtében beálló változására különösen érzékeny a forint/jen árfolyam.
