Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Napi-konszenzusnak megfelelően 7,1 százalékkal növekedett a januári infláció az előző év azonos időszakához képest, s ezzel ismét mérséklődésnek indult az árindex, azonban a szerkezete több meglepetést is okozott - derült ki a tegnapi KSH-adatokból. Minden évben nagy kérdés, hogy a háztartási energiában bekövetkező árváltozások melyik hónapban és milyen mértékben érintik a lakosságot. Az év eleji drágulások most január-február helyett február-márciusra tolódtak - mondta Lányi Bence, a Raiffeisen szakértője. Ugyancsak meglepetést okozott a ruházkodási cikkeknél a 4,6 százalékos csökkenés, ami lényegesen magasabb érték a szezonalitás által indokoltnál. Ugyan sejthető volt, hogy a vártnál jóval nagyobbak a leértékelések, ám mértékük meglepte az elemzőket.
A képet borússá teszi viszont, hogy a várakozásokkal ellentétben az élelmiszerárak mégsem mérséklődtek, sőt! Csak egytized százalékponton múlt, hogy nem érték el az októberi 2 százalékos növekedést, s így megszakadt a szeptemberi 2,2 százalékot követő mérséklődő ütem. Az adat megítélése azonban egyáltalán nem egyértelmű. A nyers élelmiszereknél októberben, míg a feldolgozott termékeknél decemberben tetőzött az áremelkedési ütem, s bár a mostani érték tényleg magasabb volt a vártnál (a hústermékeknél még be nem következett drágulás pedig felfelé mutató kockázatot jelent), lényegében nem téríti el a mérséklődő tendenciát. Jóval szkeptikusabb forgatókönyvet lát Suppan Gergely, a Takarékbank szakértője. Szerinte több elkerülhetetlen drágulással kell még számolni. A gabonaárak 10 százalékkal növekedtek a budapesti árutőzsdén, s az energiaköltségek folyamatos emelései is alátámasztják, hogy a pékek további áremeléseket akarnak, bár ennek egyelőre a kiskereskedelem még ellenáll. A tejtermékeknél viszont már látszik, hogy a termelők gyakran exportra termelnek, mivel a hazai tejipar nem hajlandó kifizetni az általuk kért árakat. Hasonló a helyzet még például a gyümölcsleveknél, a mireliteknél vagy a konzerveknél is, azaz még jó pár területen számíthatunk drágulásra. Vannak olyan vélekedések, hogy a hústermékeknél az év közepétől megszűnhet az import okozta nyomott árszint, és az sem biztató, hogy a tavaly inflációmérséklő cukorárak januárban szintén elkezdtek növekedni. Az élelmiszerekhez köthető szeszes italoknál (sör, bor, pálinka) a drágulás szintén várat magára. A mostani igen magas (1,7 százalékos) egyhavi drágulás csak a megnövelt jövedéki adóval terhelt termékek polcokra kerülésére vezethető vissza. A szolgáltatások is nagymértékben drágultak, ezeket azonban elsősorban a hatósági áras szolgáltatások (mint a helyi tömegközlekedés, a posta vagy a szemétszállítás) emelése eredményezte.
