Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A tavalyi év negyedik negyedéves GDP-jére vonatkozó várakozások cseppet sem voltak rózsásak, de még így is túlbecsülték a növekedés mértékét. Bár a KSH által tegnap közzétett 0,8 százalékos növekedés (szezonálisan kiigazítva 0,7 százalék) még nem végleges adat, de lényegi eltérés nem várható. Így azonban még a harmadik negyedévben sem lendült át a gazdaság a mélyponton, holott ezt még az év elején a második negyedévre várták az elemzők. A részletes adatok, melyekből kiderül, hogy mi tehető felelőssé a meglepetésért, csak március 7-én jelennek meg. Úgy tűnik azonban, hogy a nettó export várt mérséklődése a várakozásoknál nagyobb mértékben téríthette el a növekedést. Ezt az ipari teljesítmény gyenge teljesítménye is alátámasztja. A fogyasztás és a beruházás mértéke, valamint a termelési oldalon az építőipar és a mezőgazdaság teljesítménye már a várakozásokban is jelentősen visszaesett, így az állami szolgáltatások mérséklődésének becslése lehetett élesebb az előrejelzéseknél.
A bővülés alacsony üteme óvatosságra intheti a jegybankot, míg a januári infláció hatása teljesen neutrális, azonban az árfolyamkockázatok egyáltalán nem elhanyagolhatók - mondta Fórián Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő elemzője. Szerinte ezért a mostani nemzetközi környezetben egy tartás laza döntésnek minősülne. Az e havi monetáristanács-üléssel egy időben jelenik meg az MNB inflációs jelentése, amelyben várhatóan megemelik az idénre előre jelzett inflációt (jelenleg 5 százalék), így elkerülhető a kritika, hogy a döntést a piac kényszerítette ki. Fórián emiatt nem tart elképzelhetetlennek egy 25, de akár egy 50 bázispontos kamatemelést sem, s amennyiben az árfolyam az euróval szemben a 280-as szint közelébe kerül, akkor akár meg sem várják a február 25-ei kamatmeghatározó ülést. Ebben az esetben a tanácsnak érdemes a piac árazása fölé emelni a kamatot, s az biztos nem lesz alacsonyabb 100 bázispontnál - vázol fel egy elképzelhető szcenáriót az elemző.
Jóval bizakodóbb Tóth Illés, a Budapest Economics szakértője, aki szerint a hazai fundamentumok nem indokolnák a kamatemelést. Az elmúlt időszak árfolyam-ingadozásaiban nagy szerepet játszhatott a spekuláció, jelenleg pedig már megnyugodni látszik a forint. Az viszont igaz, hogy ha komolyabb forintgyengülés következik be, akkor a jegybank tényleg kamatemeléssel reagálhat rá.
