Aligha lehet kitérni a tandíj elől a felsőoktatásban, különösen azután, hogy az Európai Unióban általánossá válik a fizetős képzés gyakorlata - állapítja meg a hvg.hu az MTI híréből kiinduló feldolgozásában. A megszólaltatott egyetemi rektorok véleményéből azt a következtetést vonják le, hogy a tandíjra szükségük van az intézményeknek, de ma Magyarországon még feszültségeket okozhat a képzési díj beszedése, ami esetenként korlátozhatja az esélyegyenlőséget. A tandíjból befolyó pénz a felsőoktatási intézmények költségvetésének legfeljebb néhány százalékára rúghat, de ez az összeg is szükséges lehet a minőségi oktatás fenntartása, a diploma értékének megőrzése érdekében - mondta el a veszprémi Pannon Egyetemen kommunikációs igazgatója.
Tulassay Tivadar, a Semmelweis Egyetem rektora úgy látja, hogy Magyarország nincs felkészülve a tandíjra, az mostani formájában felemás, nem lenne szabad így bevezetni. Elismerte ugyanakkor: nem lehet megkerülni, hogy tandíjat vezessenek be az Európai Unióban, s erre az álláspontra helyezkedik az európai rektorkonferencia is. Tulassay Tivadar szerint Magyarországon a jelenlegi 72-vel szemben csak 10-15 egyetemre lenne szükség, amelyek sok karon, széles körű tudományos képzést nyújtanának. Ezekre jelentős infrastrukturális fejlesztéseket kellene telepíteni. Ma több magyar egyetem nem is teljesíti az európai elvárásokat, a túlélésre játszanak.
Molnár Károly, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora, a Magyar Rektori Konferencia elnöke szerint nincs létjogosultsága az ingyenes képzésnek, és szükség van a tandíj bevezetésére. A rektor szerint a 105 ezer forint nem sok, senkinek a financiális helyzetét nem ingatja meg. A diákhitel mellett az ösztöndíjakból - ha jól tanul - a hallgató fedezni tudja tanulmányainak a költségét. Molnár úgy véli, nem a családtól, hanem a hallgató hozzáállásától függ, hogy ki tudja-e fizetni. Szerinte megvannak azok a garanciális elemek, amelyek mellett nem szorulnak ki tehetséges, ám szegény sorsú hallgatók a felsőoktatásból.
