Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A március kilencedikére kiírt népszavazás egyik kérdése az egyetemi, főiskolai tandíj jövőjéről dönthet. A három kérdés (vizitdíj, kórházi napidíj, tandíj) közül ennek a legkisebb a támogatottsága a lakosság körében, de várhatóan ebben az esetben is többségbe kerülnének az igenek, ugyanis a Szonda Ipsos január végi felmérése szerint a tandíj eltörlésére a résztvevők 70 százaléka szavazna.
A három "díjas" népszavazás mintegy évi ötvenmilliárd forintról szól, és a három díjból a legnagyobb tételt a főiskolai és egyetemi tandíjak teszik ki. Becslések szerint e forrásból 37 milliárd forint bevétellel kalkulálhatnak az egyetemek, ugyanis a most bevezetendő díjak nem a költségvetést, hanem az intézményeket gazdagítják. Az egyetemek a diákok befizetéseit egyrészt visszaosztják ösztöndíjként, illetve nagyobb részét fejlesztésekre fordíthatják.
A felsőoktatásban tanuló mintegy négyszázezer hallgató 45 százaléka jelenleg is fizet költségtérítést, illetve tandíjat. A fennmaradó 220 ezer diákból az elsőéveseket nem érinti a fizetési kötelezettség. Így évente 176 ezer diáknak kellene fizetnie azok közül, akik állami költségtérítéssel tanulnak. A tandíj összege szemeszterenként az első három évfolyamon 105, az egyetemi képzésben pedig 130 ezer forint lenne. A népszavazásra feltett kérdések szerint 2009 január elsejétől nem lehetne a három díjat beszedni abban az esetben, ha az igenek többségbe kerülnek. Ugyanakkor az első tandíjat már idén ősszel be kell fizetniük az egyetemistáknak, főiskolásoknak, hacsak a parlament nem szavazza meg a népszavazás után, hogy a tandíjat már idén ősztől eltörlik.
