Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A tavalyi év második felében ismét növekedésnek indult az infláció az eredetileg egész évre várt mérséklődés helyett, s végül decemberben az élelmiszerárak drágulása 7,4 százalékig vitte fel az indexet, holott fél éve még két százalékponttal alacsonyabb értéket vártak e hónapra az elemzők. Idén januártól azonban ismét folytatódhat az enyhülés időszaka, s 7,1 százalékra is lassulhat az infláció a Napi konszenzusa szerint. Ha a havi változás mértékét nézzük, akkor ez 0,9 százalékos növekedést jelent, ami csöppet sem kedvező, mert ennél nagyobb utoljára pont egy éve volt. Akkor elsősorban a hatósági árak nyomták fel az árakat és most is ugyanez volt a forgatókönyv, annyi különbséggel, hogy ennek mértéke alacsonyabb, mint akkor. Így csak a bázishatásnak köszönhetjük, hogy éves szinten nézve csökkenésnek indult az árindex.
A KSH csütörtökön megjelenő inflációs adatai pozitív fejleményeket is mutathatnak majd - vélik elemzők. Már most egyre több jel utal például arra, hogy a 2007-es élelmiszerársokk mérséklődik; néhány feldolgozott terméknél ugyan még nem jelent meg teljesen az alapanyagok drágulása (ilyenek a szeszes italok), de kedvező időjárás esetén nem kell egetverő áremelkedésekre számítani. Arról már megoszlanak a vélemények, hogy a globális kereslet további növekedése hogyan hat majd az agrárárakra. Önmagában az, hogy több feltörekvő ország folyamatosan növeli a gabonaimportját, valamint az, hogy erősödik a biodízel-termeléshez szükséges kukorica iránti kereslet, éves szinten 6 százalékkal növelheti az élelmiszerek árait idén - mondta Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő szakértője, aki ebbe már a kínálati oldalra (azaz a mezőgazdaságra) jellemző gyors alkalmazkodóképességet is beleszámította. (Az elmúlt 2 év két számjegyű növekedését leszámítva, amikor rossz volt az időjárás, éves szinten 4,5 százalék körül mozgott a drágulás mértéke.) Kondrát Zsolt, az MKB vezető elemzője derűlátóbb szcenáriót vázolt fel. A vetésterületek globális növekedése, a tavalyi magas árak okozta bázissal együtt, szerinte képes ellensúlyozni a kereslet hajtotta áremelkedést, s egy átlagos időjárás akár az árak korrekciójához is vezethet. Hosszú távon szintén kedvezően hathat a gabonaárakra, hogy egyre több döntéshozó veszi fontolóra az unióban, érdemes-e támogatni a biodízel-termelést, mivel úgy véli, ez számos kockázatot hordoz magában.
A későbbiekben is jó néhány bizonytalansági tényező okozhat zavart az árak előrejelzésében. A gázáraknál legalább két emelésre lehet számítani, s a távhőnél is várható egy 8-10 százalékos drágítás. Az iparban használt áram 30-40 százalékos árnövekedésének begyűrűzése a fogyasztói árakba további felfelé mutató kockázatot jelent, mivel ennek mértékéről, illetve idejéről még semmit nem tudni - mondta Bebesy. Annyi biztos, hogy az energiaigényes ágazatoknál, mint amilyenek a tartós fogyasztási cikkek vagy a feldolgozott élelmiszerek előállítása, egy idő után elkerülhetetlenül a vásárlókra hárítják a terheket.
Az elemzők már most biztosnak tekintik, hogy 2009-ben nem teljesítjük az MNB inflációs célszámát - a Napi-konszenzus jelenleg 3,7 százalék, szemben a jegybank novemberben előre jelzett 3 százalékával -, abban azonban nagyok a nézetkülönbségek, hogy ezt miként kell értékelni, mint ahogy abban is, hogy miként dönt majd két hét múlva a monetáris tanács. Tóth Illés, a Budapest Economics elemzője a többiekkel egyetemben osztja azt a véleményt, hogy komolyan romlottak a 2009-es kilátások, ám maga az inflációs cél szerinte nem került veszélybe, csak későbbre tolódott az elérése. A forint mostani gyengülése ugyancsak belefér a piacot manapság jellemző volatilitásba, így ez még nem indokolna kamatemelést. Ezzel ellentétben Bebesy szerint akár egy 50 bázispontos emelés sem elképzelhetetlen, mivel a feltörekvő piacok valutái közül nem mindegyik gyengült ilyen mértékben, s ezzel legalább a monetáris tanács is megmutathatná, hogy eltökélt az inflációs cél mielőbbi elérésében.
