Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az alacsonyabb piaci likviditáshoz, a megnövekedett kockázati felárakhoz középtávon alkalmazkodni kell - rögzítették lapunk érdeklődésére az MKB Banknál. Kifejtették: a források drágulása kockázatosabb növekedési lehetőségekkel párosul a kihelyezési oldalon, ami magasabb árazás, szigorúbb kockázati feltételrendszer és monitoring mellett valósul meg. Az idei első félévben biztosan minden más üzletpolitikai, stratégiai irány ennek lehet csak alárendelt. Amennyiben a subprime-válság hatásai tartósak maradnának - mondta ezzel tulajdonképpen egybehangzóan Tardos Gergely, az OTP Bank vezető elemzője -, jó eséllyel kisebb hitelbővülés és magasabb hitelkamatok mellett valósulhat meg a hitelpiaci egyensúly a háztartási, de különösen a vállalati hitelpiacon.
A bankoknál persze saját várható üzleti lépéseik helyett sokkal szívesebben beszélnek a globális folyamatokról. Barcza György, a K&H Bank vezető elemzője úgy véli: mivel a jelenlegi tőkepiaci átrendeződés a világgazdaság növekedési kilátásainak romlásához köthető, fennáll a veszély, hogy néhány hétig eladói nyomás lesz a részvény- és állampapírpiacokon. A forint kilátásai nem rosszak - tette hozzá -, így hosszabb távon nem számít arra, hogy további jelentős leértékelődés következik be, bár az elképzelhető, hogy lesz még néhány megugrás a következő hetekben. A Raiffeisen Bank gyorselemzése szerint ameddig a bizonytalanság kitart, az euró/forint árfolyam a 255-260 közötti sávban maradhat, sőt átmenetileg 260 fölötti szintek jöhetnek. A banknál viszont jelentősebb további forintgyengülésre nem számítanak, tartják a márciusra vonatkozó, 255 forintos euró-előrejelzésüket.
Az MKB szakértői szerint rövid távon elképzelhető hirtelen forintgyengülés, de ez aligha bizonyul tartósnak. Ha kiderül - fejtették ki -, hogy a világgazdasági kilátások nem olyan rosszak, mint amilyennek gondolják, akkor azért; ha mégis recesszió lenne az USA-ban, akkor az átgyűrűző hatások miatt mérséklődő európai növekedés és a potenciális ECB-kamatcsökkentés miatt, ami növelné a forint-euró kamatkülönbözetet. A javuló költségvetési és külkereskedelmi hiány is a forint mellett szól. Hazai kamatemelésre az MKB-nál nem számítanak, így a jelenlegi hozamszinteket vonzónak tartják.
Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő Zrt. befektetési vezetője azt fejtegette, hogy a világgazdaság növekedési kilátásait tekintve nem pesszimista. Más szerkezetű gazdasági növekedésre kell számítani - hangsúlyozta -, mint amit az elmúlt években tapasztaltunk. A világ a következő években az ázsiai és az olajexportáló országok belső keresletén alapuló növekedési pályát fog követni, magas nyersanyagárak, és ami a legfontosabb, magas infláció mellett. Ez nem tükröződik még a kötvénypiacokon, és amíg be nem árazódik rendesen, addig a részvénypiacok sem találják meg az irányukat. Ezért a Budapestnél az elkövetkező hónapokra nagy összevisszaságra számítanak. Duronelly úgy véli, elég biztosnak tűnik viszont a dollár erősödése, még ha alkalmasint átmeneti jelenségről lesz is csak szó.
Az Erste Bank elemzője, Nyeste Orsolya rövid távon a piaci bizonytalanság folytatódására, hektikus mozgásokra számít. Véleménye szerint azonban a mostani árak már tartalmazzák azt a legnegatívabb forgatókönyvet, hogy az USA gazdasága recesszióba süllyed az idei évben, pedig ez nem vehető biztosra. A magyar gazdaság kapcsán kiemelte: az egyensúlyi fundamentumok sokkal inkább rendben vannak, mint másfél-két évvel ezelőtt, illetve további javulásuk várható, ráadásul a régiós országokban továbbra sem rosszak a növekedési lehetőségek, ami ismét ezekre a piacokra fordíthatja a befektetők figyelmét, amiből a magyar piac is profitálhat.
