Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Tizenegy hónap után ismét felvetődött a kamatemelés kérdése a monetáris tanács ülésén, összességében azonban viszonylag egyértelmű döntés született - mondta tegnap Simor András jegybankelnök -, az előrejelzéseknek megfelelően maradt a 7,5 százalékos alapkamat. A továbbra is igen magas és jelentős kockázatokat magában rejtő inflációs környezet, amely az egyik oka a monetáris szigornak, pozitívumokról is beszámol. A decemberi árszínvonal magasabb lett ugyan a várakozásoknál, ez a jegybanki politika által leginkább érintett termékkörökben nem volt tapasztalható. A nagyrészt az élelmiszer- és energiaárakra visszavezethető drágulások azonban a gazdasági szereplők várakozásait is megemelhetik, és ez már a maginflációba is begyűrűzhet, ezért a jegybank továbbra is fokozott figyelemmel követi a bérek alakulását. A novemberi bérinfláció a prémiumokon keresztül gyors felzárkózásról számol be, s az érdekegyeztető tanács bérajánlása a bérdinamika további mérséklődését vetíti előre. Utóbbi azonban elég tág intervallum között mozog ahhoz, hogy előre lehessen jelezni a bérezési döntéseket. A nemzetközi pénz- és tőkepiacokon a hitelkockázatok átárazódása várhatóan a következő hónapokban is folytatódik, s ezzel párhuzamosan a befektetők kockázatvállalási hajlandósága is mérséklődött a feltörekvő piacokon.
A mostani ülés egyedül a kamatnövelés lehetőségének a felmerülésével okozott meglepetést, különben pedig a jól ismert indokokat hallhattuk - mondta Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője. Tavaszra már látni lehet, hogyan alakul az idei első negyedév, így leginkább a befektetési klíma alakulása jelentheti a vágás szűk keresztmetszetét. A kamatnövelés felmerülése inkább elvi lehetőség, csak egy tartósan alacsony forintkurzus és a befektetési hangulat további romlása tudná eltéríteni a mostani kamatpálya alakulását - mondta a szakértő.
