Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Egyelőre túl sok a kockázati tényező ahhoz, hogy kamatot vágjon az MNB - értenek egyet a lapunk által megkérdezett elemzők. Az már látszik, hogy ha az infláció szerkezete és a bérkiáramlás megfelelően alakul, valamint a külső piacok sem hatnak negatívan a forintra, tér nyílik a kamatcsökkentésre.
Minden jel arra mutat, hogy nem vág hétfőn a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa, azaz marad a szeptember óta érvényben levő 7,5 százalékos alapkamat. Az infláció várhatóan januártól ismét visszaáll egy lassan mérséklődő pályára, lényegi kérdés azonban, hogy a belső szerkezete miként alakul. Ha a bontás az élelmiszerár-emelkedések csillapodásáról, a maginfláció növekedési ütemének lassulásáról, valamint a szolgáltatásárak fokozatos korrekciójáról szól, akkor a rövid távú hatások teret engednek a vágásnak - mondta Tóth Illés, a Budapest Economics makroelemzője. Emellett azonban még jó pár tényező létezik, amelyre a tanácstagok figyelnek. A bértárgyalások ugyan már jórészt lezárultak, azt azonban még nem lehet látni, hogy a szociális partnerek ajánlásait mennyire érvényesítik a fizetéseknél - mondta Németh Dávid, az ING szakértője. A nagy vállalatok és a közszféra esetében ez általában teljesül ugyan, a kis- és középvállalkozásoknál viszont nem lehet kizárni a nagyobb bérkiáramlást. Ez legkorábban március-áprilisban derül ki. A késői tavaszi hónapokban már a termés alakulásáról is több információ lesz a tanács birtokában; ez a tavalyi kiemelkedően rossz időjárás után szintén fontos tényezővé vált.
A nemzetközi tőkepiacok szereplőinek kockázatvállalási hajlandóságára és a kamatkörnyezet alakulására kiemelt figyelmet fordít a tanács. Jelenleg úgy tűnik, hogy a hangulat továbbra is törékeny, és bármely, az Egyesült Államok recessziójáról szóló újabb információ érzékenyen érinti a feltörekvő piacokat, köztük Magyarországot is. A Federal Reserve erőteljesebb kamatvágása elősegíthetné, hogy a második félévre lecsengjenek a globális félelmek, egyelőre azonban "csak" egy 50 bázispontos január 30-i csökkentést árazott be a piac - mondta Tóth. Ráadásul ennek következtében növekedne a kamatdifferencia is, ami további segítséget nyújtana a lokális jegybankoknak a mostani bizonytalan időszak átvészeléséhez. Az Európai Központi Bank (ECB) esetleges monetáris lazítása ugyancsak támogatná a hazai kamatcsökkentést, ám Jean-Claude Trichet bankelnök egyelőre nem foglalkozik ezzel a lehetőséggel.
Mivel a jegybanki kommentek is a kivárást sugallják és a tanács decemberi kamatdöntő ülésén csaknem mindenki a tartás mellett szavazott, a fő kérdés most az, hogy mikor folytatódhat a kamatcsökkentés. Az elemzők a fentiek tükrében a második negyedévre várják a legközelebbi vágást, amelyet még két 25 bázispontos csökkentés követhet a második félévben. Ez utóbbi többek között attól is függ, hogy milyenek lesznek a 2009-es költségvetés főbb számai. A jegybank ugyanis többször hangsúlyozta, hogy még nem látja jelét a jövő évi konszolidációnak, s ha az tényleg elmarad, az a kamatcsökkentésekre is negatív hatással lehet. Egy év alatt azonban elég sok minden történhet. Egy évvel ezelőtt még júniusban is többen 7 százalék alatti alapkamatot jósoltak decemberre, hiszen nem lehetett előre látni sem a másodlagos jelzáloghitel-piacokról kiinduló, augusztusban kezdődő turbulenciákat, sem az ilyen nagy mértékű élelmiszerár- és olajár-emelkedéseket. Mindenesetre az optimista és pesszimista forgatókönyvek plusz-mínusz 25 bázispontos eltérését leszámítva többnyire 6,75 százalékra várják az elemzők a 2008. decemberi kamatszintet.
