Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Decemberben tovább növekedett az év/év fogyasztói infláció - derül ki a KSH tegnap publikált adataiból. A 7,4 százalékos dinamika magasabb volt ugyan a vártnál, ám ez nem jelent törést az eddig megismert tendenciákban. Az élelmiszerárak 0,8 százalékos drágulása novemberhez képest egy hajszálnyival magasabb volt az elemzői várakozásoknál, az előző havi 1,4 százalékhoz és az októberi 2,0 százalékhoz viszonyítva ez nem számottevő különbség. Ezen belül a nem feldolgozott élelmiszerek árának növekedése kezd teljesen kifulladni, és alacsonyabb a drágulás havi üteme, mint tavaly decemberben volt - mondta Németh Dávid, az ING szakértője. A feldolgozott termékeknél a tej, a sajt, a vaj és a pékáruk ára ugyan még mindig jócskán növekedett, a szezonálisan kiigazított adatokban azonban már látszik, hogy ott is elkezdődött a mérséklődés. A másik alábecsült tétel a benzin drágulása volt, ami most két százalékot jelentett. A fogyasztói kosár többi eleme lényegében a várakozásoknak megfelelően alakult. A ruházatnál a szezonalitásnak megfelelően nem történt változás novemberhez képest, s a háztartási energiánál is csak a palackos gáz ára emelkedett érdemben. A piaci szolgáltatásoknál a júliusig tartó drágulást követő mérséklődő áremelkedés tovább folytatódott: míg előző decemberben 0,4 százalékkal emelkedtek hó/hó alapon az árak, addig ez most csak 0,2 százalék volt.
A múlt év egészében átlagosan 8 százalékos volt a fogyasztói áremelkedés, ennél magasabb érték utoljára 2001-ben volt (9,2 százalék). Ez igen nagy eltérés az év eleji optimista forgatókönyvekhez képest, amikor még a 3 százalékos inflációs cél 2008 végi elérése sem tűnt kivitelezhetetlennek - állapította meg Németh. Ma ezzel szemben a jövő évi átlagot 5,5 százalék köré lövik be a piaci elemzők - és 2009-re is csak 3,5 százalékot várnak -, szemben a jegybank háromszázalékos novemberi előrejelzésével. Az előrejelzéseket két, részben kívülről importált tendencia térítette el. Az élelmiszereket az aszály és fagykárok mellett a keresleti nyomás is jelentősen drágította, s ezt ugyanúgy nem lehetett előre látni, mint azt, hogy az olajárak 100 dollár közelébe kerülnek. Az idei év ezzel szemben nem éppen derűlátó forgatókönyvekkel indul. Az élelmiszerárak hatása még jó ideig elhúzódhat, még ha ennek mértéke nem is közelíti meg az előző pár hónap kirívóan magas szintjét - véli Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. Az üvegházi friss zöldségek és gyümölcsök árát az energiaárak növekedése is feljebb nyomhatja. Mindemellett a hatósági árak alakulása is felfelé mutató kockázatot jelent, nem beszélve a 2009-es adóváltozások inflatorikus hatásáról. A dezinflációs hatás felgyorsítását a tartós ipari termékektől lehetne várni, ahhoz viszont, hogy ennek mértéke nagyobb legyen, erősebb árfolyamra lenne szükség - tette hozzá Németh.
