A tavalyi 1,8 százalékos fogyasztáscsökkenéssel szemben 2008-ra 0,5 százalék növekedéssel számol a kormány, ami sovány vigasz a kiskereskedelem számára, de biztatóbb kilátásokkal kecsegtet, mint a múlt év. A kereskedők továbbra sem derűlátók, csak abban bíznak, hogy esetleg tévednek.
Az élelmiszerpiacon országos szinten 2008-ban az Aldi megjelenése okozhat sokkot a már itt levő szeplőknek, hiszen a szinte stagnáló fogyasztás mellett olyan új szereplő lép a piacra, amely hirtelen és érezhetően szívja majd el mások elől a forgalmat. Az Aldi konkurense, a Lidl a magyarországi megjelenését követő fél éven belül több megyében átformálta a kiskereskedelem szerkezetét, leginkább a magyar boltláncok és a független kis üzletek rovására. Az Aldi megjelenése tovább nehezítheti az említett két kiskereskedelmi csatorna dolgát.
A fővárosi piacon a tavaly év végén nyílt Arena Plaza formálhatja át a piacot. A legnagyobb bevásárlóközpont szívó hatása 2008 első felében már alighanem érezteti hatását, amennyiben kommunikációjával sikerül megtalálnia célközönségét. A múlt év utolsó két hónapjában a méreteiből adódó előnyt kevésbé használta ki az Arena, a hírek szerint a konkurens bevásárlóközpontokban nem tapasztaltak érezhető látogatószám-csökkenést.
Az Arena helyzeti előnyének kihasználatlansága nem feltétlenül a rossz marketingkommunikációnak, sokkal inkább az év végére végképp kifulladt kiskereskedelemnek tulajdonítható. A múlt év eleje még reményt adott a piaci szereplőknek: az év első negyedében még növekedett az élelmiszer- és ruházati piac forgalma és a tartós fogyasztási cikkek esetében is csak minimális volt a forgalomcsökkenés, ám a második félévben beteljesültek a visszaesésről szóló jóslatok. Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség elnöke szerint a 2007-es kiskereskedelmi forgalom felemásra sikeredett, hiszen a piac akkor tartotta magát, amikor a reálkeresetek csökkenése a legerősebb volt, és akkor lassult le, amikor az állami megszorítások lazulni kezdtek.
Közgazdasági szempontból roppant tanulságosan alakult Vámos szerint az év. Kiderült, hogy a fogyasztók továbbra is rendkívül árérzékenyek, és az élelmiszerek árának növekedését sokkal kevésbé tolerálják, mint a jövedelmük elvonását. Míg ugyanis az első félévben növekedett a reálbércsökkenés üteme, a kiskereskedelmi forgalom lassan gyengült, amikor pedig - a második félévben - leállt a reálkeresetek csökkenése, gyorsult a kiskereskedelmi forgalomvesztés.
Ám a megállapítást az is alátámasztja, hogy 2007-ben gyakorlatilag csak a legalacsonyabb áron árusító kiskereskedelmi csatornák - a hipermarketek és a diszkontok - pozíciója erősödött. A ruházati piacon is mindinkább éreztette hatását a hipermarketek szívóereje, a városokban pedig a központi szerepet betöltő bevásárlóközpontok hozták a terveket, de az év közbeni markáns leértékelések sem állították meg a mennyiségi forgalomvesztést.
2008-ban lassul, majd a második félévben leáll az élelmiszerek árnövekedése, ami jótékony hatással lesz az élelmiszer-kereskedelemre, de ez önmagában nem indítja be a ruházati és a tartós fogyasztási cikkek piacát. (A korábbi években mindkét szegmens látványosan növekedett. Előbbi az áruhitelek elterjedésének, utóbbi a közép- és felsőkategóriás világmárkák megjelenésének köszönhetően.)
Továbbra is markánsan befolyásolja a kereskedelmi forgalom alakulását az energia árának alakulása: az első negyedévben, illetve a második negyedév elején aktuális ugyanis a fűtésszámlák kiegyenlítése.
Hőnyi Gyula