Szűk utcában mozog az Egyesült Államok ahhoz, hogy nagy fordulat következzen be a külpolitikájában – értékelte az elnökválasztás aspektusait Suppan Gergely, a Takarékbank makroelemzője. A 2001. szeptember 11-ei terrortámadás utáni túlzott bezárkózás oldódhat és a nem kifejezetten antiterrorista politikát folytató országokkal való kapcsolat is javulhat, ám az eddigi külpolitika fő irányvonalában nem valószínű, hogy nagy váltás következik be. A korábban megszokott erős dollárt képviselő törekvések enyhültek ugyan a kormányzat alatt, azonban a gyenge devizára a direkt exportélénkítésnél nagyobb hatással volt, hogy a piacok egyre kedvezőtlenebbnek látták az Egyesült Államok fundamentumait. Amennyiben a másodlagos jelzálogpiaci válság nem eszkalálódik, akkor meg is állhat a dollár gyengülése, és éves átlagban 1,40-es kurzuson maradhat az euróval szemben Nagy Katalin, a Kopint-Tárki szakértője szerint. Egyrészt az Európai Uniónak sem érdeke, hogy túl erős devizája legyen, mivel jelentősen gyengíti az export bővülési ütemét, másrészt a dollár tartalékvaluta szerepe az átmeneti eladási hullámok ellenére is megmarad, és ez középtávon lefékezi a túlzott leértékelődést. Ugyanígy a tőkebeáramlás nagyságrendje is független az új kormánytól, mivel most is befektetésbarát a gazdaságpolitika, és ezen egyik jelölt sem akar változtatni – tette hozzá Nagy.
