Sokat javult a harmadik negyedévben Magyarország külfölddel szembeni finanszírozási igénye - derült ki a szombaton közzétett MNB-adatokból. A hiány 790 millió euró volt, hasonlóan kedvező adatra utoljára 2002 harmadik negyedévében volt példa. Szezonálisan kiigazítva ez ugyan 1 milliárd euró körüli deficitet jelent, de ez szintén jó eredménynek számít. A kedvező érték a tőkemérleg 600 millió eurós, szokatlanul magas pozitív eredményének köszönhető. Az egyenleg ugyan mindig szufficites, azonban félmilliárd feletti értéket még sohasem ért el.
Enélkül a folyó mérleg hiánya 1390 millió eurós hiányt mutatna, ami lényegesen nem különbözik az előző havi 1478, illetve az egy évvel ezelőtti 1340 milliós szinttől. A Napi-konszenzusban szereplő piaci elemzők 1200 millió eurós várakozásainál valamivel magasabb értéket a transzferegyenleg 200 millió eurós kiáramlása magyarázza. A többi érték a várakozásoknak megfelelő volt.
A reálgazdasági folyamatok egyenlege ismét szufficites. Az áruknál ugyan enyhült az eddigi bővülő kiáramlás, azonban immár negyedik negyedéve pozitív a mérleg, amely a harmadik negyedévben 200 milliós többletet produkált. A szolgáltatások mérlege 377 millió eurós pozitív egyenleggel zárt, amely a tavalyi év azonos időszakában mért 500 milliós többlethez képest szerény teljesítmény, azonban még így is megfelel az utóbbi időszakok 200-400 millió euró között ingadozó szintjének. A jövedelmeknél ugyan enyhült a kiáramlás szintje az előző negyedévhez képest, ez azonban nem a mostani adatra, hanem az előző negyedévi osztalékfizetések okozta magas hiányszintre vezethető vissza. A mostani 1774 millió eurós és a második negyedévi 2334 millió eurós főösszeg szezonálisan kiigazítva 1983, valamint 1976 millió euró, azaz továbbra sem állt meg a jövedelemkiáramlás 2003 végén kezdődött növekedése.
A finanszírozási oldalon ezt a működőtőke-befektetések szokatlanul magas beáramlási szintje fedezte. A mostani 1400 millió eurós többlet ugyan kiemelkedően jó adat az utóbbi időszak értékeihez viszonyítva, azonban a későbbiekben főleg deficites egyenlegekre lehet számítani, mivel a magyar befektetők fokozott intenzitással ruháznak be külföldön, s a nem rezidens vállalatok egyre kisebb mértékben fektetik be újra a tőkéjüket Magyarországon.
