Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A bankok hitelexpanziójuk fenntartása érdekében az utóbbi években szinte folyamatosan enyhítettek hitelfeltételeiken (lásd táblázatunkat), de a potenciális adósokat számtalan akcióval is igyekeznek magukhoz vonzani. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elemzése szerint a jelzáloghitel-piaci válság - többek között - azért nem fenyegetheti a magyar bankokat, mert a hitelfedezeti ráta (loan-to-value ratio; LTV) itt még mindig meglehetősen alacsony.
Nemzetközi tapasztalatok szerint azok a hitelfelvevők, akik a vételár 20 százalékánál kevesebb saját tőkét fektetnek egy ingatlanba, gyakrabban esnek jelentős fizetési késedelembe. Általában a 80 százaléknál magasabb hitelhányaddal jellemezhető ügyletekben kötelezővé is tették a jelzálog-biztosítást a hitel 70 százalékát meghaladó összegre nézve. Nálunk a 60 százalékos LTV volt általános - jövedelemvizsgálattal. Tiszta jelzálog alapon (amikor a fedezet nem jövedelem, hanem maga a terhelt ingatlan) legfeljebb 40 százalék erejéig hiteleztek. Ezek az arányok azonban mára alaposan megváltoztak. Megjelentek az önerő nélküli konstrukciók, amelyeknél az LTV elérheti a 100 százalékot, az úgynevezett befektetéshez kapcsolt hitelnél (ennél a tőketörlesztési rész unit-linked termékbe kerül, ebből egy összegben, a futamidő végén "rendezik" az adósságot, majd elszámolnak a hitelfelvevővel) pedig ez az arány 115 százalékra is rúghat. A számok alapján a bankok kockázata jelentősen nőhetett. Ennek az sem mond ellent, hogy a banki beszámolók szerint egyelőre a lakossági hiteleknél nem emelkedett a céltartalékok aránya. Az, hogy a könnyített feltételek valójában milyen mértékben okoznak majd fizetési nehézségeket, a hitelek "beérése" (erre még jó néhány évet várni kell) után derül ki.
