Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A legutóbbi MT-ülés óta nem volt egyetlen olyan információ sem, amely az előző hónapi körülményekben érdemi változást hozott volna, így a tanács a jegybanki alapkamat 7,5 százalékos szinten tartása mellett döntött - jelentette be Simor András jegybankelnök, aki szerint a lehetőségek között ugyan a 25 bázispontos csökkentés is felmerült, a döntés azonban teljesen egyértelmű volt.
A tanács - a novemberi inflációs jelentésnek megfelelően - továbbra is a potenciális növekedési ütemtől elmaradó GDP-bővülést vár a következő évre, amelyet magas inflációs környezet kísér. Elsősorban a külső sokkok okozta élelmiszer- és üzemanyagár-emelkedés jelenti a legnagyobb felhajtó erőt az árindexben, míg a szabályozott árak jövő évi alakulása is jelentős kockázatot rejt magában. A fogyasztói oldalon a fiskális megszorítások keresletszűkítő hatása ugyan nem engedi elszaladni az árakat, az árszínvonalra vonatkozó várakozások esetleges emelkedése azonban továbbra is kockázatot jelent. Pozitív, hogy a maginfláció jól alakul, a feldolgozott élelmiszerek kivételével a kosárban lévő termékek és szolgáltatások árai nem gyorsultak. A bértárgyalásokat is még mindig kiemelt figyelemmel kíséri az MT, és az elmúlt két hétben egyeztetéseket folytattak mind a munkaadói, mind a munkavállalói oldal képviselőivel a bruttó bérnövekedések mértékének általuk gondolt reális szintjéről. Ez a jegybank inflációra és munkatermelékenységre vonatkozó feltételezéseinek összegével egyezik meg: az előbbinél 2008-ra 5 százalékkal számolnak, az utóbbit pedig 2,7 százalékra becsülik. Az utóbbi években 1,5-2 százalékponttal magasabb bérkiáramlás valósult meg, mint amiben az OÉT tagjai megegyeztek, így hatszázalékos szintet javasolt a jegybank a szociális partnereknek. AZ MNB ugyan szeretné, ha gyorsulna a bérfelzárkózás folyamata, azonban ehhez a teljesítmények növekedése is szükséges - hivatkozott Simor Oblath Gábor tanácstag gondolataira. A várakozások mellett a nemzetközi pénz- és tőkepiaci környezet jelenti a másik fő bizonytalansági tényezőt. Amennyiben a magyar gazdaság számára kedvezőbben alakulnak a külső piacok és csökken a várakozásokon keresztül továbbgyűrűző inflációs hatások veszélye, akkor lehetőség nyílhat a kamatszint mérsékelésére.
Barcza György, a K&H vezető közgazdásza szerint a februári inflációs adatok ismerete mellett esetleg elképzelhető egy márciusi vágás, a külső környezet azonban valóban jelentős kockázatokat hordoz magában, s nem kizárt, hogy jövőre még láthatunk nemzetközi tőkepiaci kilengéseket, valamint a dollár árfolyamának alakulása is okozhat borúlátást. Emellett a magyarországi árazásokban sem lehet kizárni a kellemetlen meglepetéseket, ekkor az esetleges márciusi vágás is eltolódhat - mondta Barcza.
