Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az ősz többi hónapjához hasonlóan novemberben is az élelmiszerek áremelkedési üteme volt a legmagasabb - derült ki a KSH tegnap publikált jelentéséből. A teljes fogyasztói árindex 7,1 százalékkal növekedett az előző év azonos időszakához képest. Az előző hónaphoz viszonyított szint (0,6 százalék) jóval mérsékeltebb, mint az ezt megelőző két hónapban volt, mivel a feldolgozatlan termékek drágulási üteme csökkenni látszik - mondta Németh Dávid, az ING makroelemzője. A feldolgozott termékek árának emelkedése egy hónap lemaradással kezdődött, vélhetően most is hasonló ütemben változik és decemberre itt is mérséklődés lesz tapasztalható. A nyers termékek közül például a húsok árába még a jövőben, a takarmányárakon keresztül gyűrűzhet be az áremelkedés vagy a feldolgozottaknál a tartósított élelmiszerekébe - mondta Fórián Szabó Gergely, a Pioneer elemzője. Utóbbi esetében akár az éves csúszás is elképzelhető.
Az idei aszály okozta, remélhetőleg egyszeri inflációs sokk mellett meghúzódva tartós hatásként érzékelhető a globális kereslet megugrása. A kínai lakosság életszínvonalának javulása élelmiszer-szükségleteik emelkedésével jár, miközben a magas olajárak következtében egyre népszerűbbé váló, többek között gabonából előállított bioetanol csökkenti a kínálatot. A globális nyomás okozta infláció Magyarországon 2005 második felében jelent meg először, s várhatóan a következő években sem enyhül Fórián szerint. A gabona esetében egy-másfél hónapos csökkenés után október közepétől ismét nekilendült az infláció, és ma már csak kicsivel marad el a szeptemberi csúcstól - mondta Németh. Az elmúlt három hónapban 5,7 százalékkal, egy év alatt pedig 11,6 százalékkal növekedtek az árak. Szintén külső tényezőkre visszavezethetően emelkedtek a piaci energiaárak is. A külső kereslet bővülése novemberben különösen a hazai dízel-, gáz- és brikettárakra nehezedett.
Az index szempontjából kedvező, hogy a fiskális kiigazítás következtében kialakuló reálbércsökkenés a szolgáltatások áraiban is megmutatkozott. Mivel a kereslet visszaesett a korábbi évekhez képest, egy hónap alatt csak 0,2 százalékkal növekedtek az árak. Enyhe dezinfláló hatása volt a gyógyszeráraknak is az év elején hatályba lépő gyógyszer-gazdaságossági törvény következtében kialakult verseny miatt, ám erre igen sokat kellett várni, hiszen még októberben is drágulás jellemezte a piacot, és ez éves szinten akkor 19,6 százalékos növekedést jelentett.
A szeptember óta tartó áremelkedési tendencia legkorábban jövő év elején fordulhat át csökkenésbe. Januárban - hasonlóan az elmúlt évekhez - minden területre kiterjedő hatósági áremelkedésre lehet számítani. Az év további részében az infláció lassú mérséklődése várható, szeptemberben pedig - az ideihez hasonlóan - egy hirtelen csökkenés jöhet. Míg most az áfaemelések, addig jövőre várhatóan az élelmiszerárak hatása kerül ki a bázisból.
Kérdés még, hogy hosszú távon tényleg tartható-e a jegybank inflációs célja. Németh szerint ugyan bázishatások miatt elérjük 2009-ben az inflációs célt, azonban az alappálya megmarad a 4 százalékos szinten.
Fórián ezzel szemben derűlátóbb forgatókönyvet valószínűsít: az infláció nem letörhetetlen, és kedvező jel, hogy a piaci szolgáltatások és az iparcikkek árai is jól alakulnak. Amennyiben a sokksorozat eltűnik az indexből, az infláció is az árstabilitás közelébe kerülhet.
