Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A banki elemzők is csökkenő kamatkörnyezetre számítanak Magyarországon (bár a várakozások között elég jelentős az eltérés), ami fő szabály szerint a hitelintézeti marzs apadásához is vezet. A bankok kamatmarzsának alakulását - mondta el Szegő Márta, az UniCredit Bank közgazdasági főosztályának vezetője - nemcsak a nominális kamatszintek befolyásolják, hanem a betéti és hitelezési struktúra is. Minthogy az elmúlt évek arról szólnak, hogy a hitelezés a lakosság, illetve a kkv-k irányába tolódik át - ezek pedig kockázatosabb és így magasabb kamatszintet képviselő ügyfélszegmensek -, a bankok átlagos kamatrései, illetve kamatbevételei kevésbé függnek a forintkamatszint lassú erodációjától. A forintkamatok az idén igencsak szerényen csökkentek, miközben az euró- és a svájcifrank-kamatok emelkedtek. Ez is a marzs szűkülése ellen hatott. A kereskedelmi bankok kamatjövedelmét 2008-ban is ezek a hatások érik, az üzleti tervekben drámai változásokra nem számít a bank, a kamatmarzsok szűkülésével jó ideje kalkulál a bankszektor. A gazdaság stabilizálódása és az infláció csökkenése - tehát az eurócsatlakozási kritériumok középtávú megvalósulása - valóban lehetővé teszi azt, hogy a forintkamatok az eurókamatokhoz konvergáljanak. Szegő szerint a volumenekkel mindazonáltal ellensúlyozni lehet ezt a folyamatot - nem véletlen a kiélezett verseny a bankok között a viszonylag korlátos magyar bankpiacon. A bankok másik kiútja a díj- és jutalékbevételek hányadának minél erőteljesebb növelése a banktermékek és szolgáltatások palettájának bővítésével. A szakember szerint sok tartalék rejlik még ezen a területen is.
A Citibank és a K&H Bank sem számít a marzsok érdemi változására a következő évben. Ez két ellentétes folyamat eredményeként adódik: szűkül a marzs az erőteljes verseny miatt, a hitelezési feltételek könnyítése miatti magasabb kockázatok ellentételezése azonban az ilyen ügyletek esetében a marzs szélesítését indokolja. Az Ersténél ellenben úgy látják, hogy a marzsok az idén is folyamatosan csökkentek, és ez várhatóan jövőre is így lesz. Ennek oka elsősorban az erős verseny, valamint a gazdasági környezet hatásai. A svájci jegybank például az idén 75 bázisponttal emelte az alapkamatot, és ezt teljes egészében nem lehetett áthárítani az ügyfelekre, így ez szintén a bankok marzsát csökkentette. 2008-ban várhatóan már javul a magyar gazdaság helyzete, a GDP nő, a bankok kilátásai is javulnak - hangsúlyozza az Erste.
A kamatalakulással kapcsolatban Szegő Márta elmondta: a világ pénzpiacain olyan kép kezd kialakulni, hogy a korábbi feltevésekkel ellentétben a vezető devizák kamatszintjei inkább tartottak lesznek, illetve a dollárkamatok mérséklődhetnek. A magyar kamatszint mérséklődését tehát az országkockázati kamatfelármarzs tartása most kevésbé veszélyezteti. Az Erste szakértői szerint jövőre éves átlagban 6,8 százalék körül lehet az alapkamat mértéke.
