Összesen 38 alacsony forgalmú vasútvonalon nem tartja indokoltnak a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM), hogy az országos közszolgálati hálózat részeként működjön a továbbiakban. Ez nem jelenti feltétlenül a vonalak megszüntetését; az egyik lehetőség a vasúti közlekedés fenntartására, ha az illetékes önkormányzatok kezdeményezik a vonal átminősítését térségi vasútvonallá, ezt követően pedig a minisztérium szerződést köt egy szolgáltatóval, amely a regionális vasúti közlekedést biztosítja, továbbra is állami finanszírozás mellett. Ehhez négy szerződésre is szükség van: a MÁV és az érintett társaság között vagyonkezelési és bérleti szerződésre, a GKM és a vállalat között pedig pályahálózat-működtetési és opcionális közszolgálati szerződésre. Ilyen regionális vasúti szolgáltató ugyanakkor egyelőre nem működik Magyarországon, bár a tárca szerint az EU-ban ez a vezető modell. A másik lehetőség, ha turisztikai célú vonalként élnek tovább az érintett vonalak, az uniós direktíva alapján azonban turisztikai szempontok nem érvényesíthetőek a közszolgáltatásokban, így ebben az esetben az állam nem is köthet közszolgálati szerződést a szolgáltatóval.
A tárca a témában elkészített anyagot kedden ismertette 31 érdekelt szervezettel (köztük szakszervezetekkel, önkormányzati szövetségekkel és civil szervezetekkel), amelyek november 7-ig nyújthatják be ezzel kapcsolatos véleményüket. A GKM tanulmánya 57 vonalat vizsgált, ez 2617 kilométert jelent, melyből a 38 vonal 2065 kilométert tesz ki. A napi átlagos utasforgalom 345 fő, az egy kilométerre vetített átlag pedig 12 fő naponta. A leginkább kihasználatlannak számító mellékvonalakon az utazásból befolyó bevételek a költségek mindössze 15 százalékát fedezik.
Plankó Gergely