Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A legfontosabb uniós cukorrépa-termelő országok, Franciaország és Németország a cukorrépa hektáronkénti terméshozamában és a répacukorfokot illetően is emelkedésre számítanak, s összességében az EU cukorrépa-termelése idén a vártnál jobb lehet - derül ki az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) piaci információs osztályának legfrissebb piaci jelentéséből. Az AKI becslése szerint Magyarországon, a megmaradt két termelési körzet gyáraiba beszállító és a kutatóintézettel kapcsolatban álló termelők adatai alapján, a múlt évhez képest előreláthatóan 15 százalékkal, országosan 50-ről 44 tonnára esik a hektáronkénti cukorrépatermés. A csökkenő vetésterület miatt így több mint 30 százalékos terméskieséssel kell számolni - vélik a kutatók. Az egyes gyárakba beszállító cégek adatai alapján úgy tűnik, hogy az alföldi régióban arányában kisebb lehet a termésveszteség, mint a Dunántúlon, bár a termésátlagok ismét a Dél-Dunántúlon lesznek a legjobbak.
Idén összesen 37,3 ezer hektáron termelnek cukorrépát a hazai gazdálkodók, a cukorrépatermés azonban kisebb lesz a tervezett 2,1 millió tonnánál, ugyanis 1,6 millió tonna körül várható - mondta lapunknak Koczka Zoltán, a Cukor Terméktanács titkára. Az idei számok egyelőre becslésen alapulnak, mivel éppen hogy elkezdődött a cukorrépa-feldolgozási kampány - hangsúlyozta a szakember. Egyelőre a szerencsi üzem indult be (szeptember 25-én), a szolnoki cukorgyár a héten, a petőházi és kaposvári gyárban pedig október 10-én kezdik a feldolgozást.
Annak ellenére, hogy Magyarországon a fogyasztásnál kisebb lesz a cukortermelés ebben a gazdasági évben nem valószínű, hogy emelkednek a cukorárak - véli Koczka Zoltán, s egyetértenek vele a kutatók is. Utóbbiak a jó uniós terméssel érvelnek ennek kapcsán, továbbá azzal, hogy a hazai intervenciós raktárakban lévő 120 ezer tonna cukor és a jövőben egyre jelentősebbé váló hazai cukorimport bőséges kínálatot jelent. Ezzel összefüggésben nem hogy emelkednének, hanem várhatóan tovább csökkennek a fogyasztói árak.
Koczka Zoltán az uniós cukorrezsim reformjával kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy a cukoripar három éven keresztül minden cukorkvóta után jelentős összeget fizet be az EU-nak. Ez "lefordítva", illetve euróból átszámolva azt jelenti, hogy a fogyasztók által a boltban vásárolt minden kilogramm cukor árából csaknem 43,5 forint megy Brüsszelnek, egy közös pénzügyi alapba. A rendszerben három évig kell teljesíteni a befizetéseket, a kifizetések 2006-tól 2009-ig tartanak. Visszatérítést azok kapnak, akik úgy döntenek, hogy visszaadják a cukorkvótájukat, ahogyan például az Eastern Sugar is tette Magyarországon. Ennek keretében igen jelentős összeg, 180 ezer forint jár a rendszerből kilépő cukoripari vállalkozásoknak minden tonna cukorkvóta után. Ebből a répatermesztőknek is kell adni, illetve a gyár saját dolgozóira is kell költsön.
A cukorreform előtti, tonnánkénti 631,9 eurós intervenciós ár teljes garanciát jelentett a cukoripar számára, ez azonban mostanra megszűnt, 2006 óta nem az egyfajta árgaranciát jelentő intervenciós árrendszer működik, hanem referenciaár van érvényben. Az első két évben ez a referenciaár azonos volt az intervenciós ár összegével, 2008 őszétől azonban lecsökken 541,5 euróra, a 2009/2010-es gazdasági évtől kezdődően pedig minden évben 404,4 euró lesz. Ez az említett négy év alatt 36 százalékos cukorárcsökkenést jelent. Ennek hatása van a cukorrépa minimálárára, amit a répatermelők kapnak. A reform előtti ár 46,72 euró volt tonnánként, ez már a reform első évében, azaz tavaly ősszel 32,9 euróra csökkent. Idén ősszel 29,8 euró a répa minimálára, ami jövőre 27,8 euróra csökken, 2009-től pedig 26,3 euróban "stabilizálódik". A reform kapcsán a reform előtti évek árszínvonala lesz így jellemző az ágazatra - emlékeztetett a szakember.
